Hogy miért adtam ezt a címet, magam sem tudom. Ez csak úgy beugrott, oszt leírtam. Hátba szúrt valami akart lenni, de nem rimmelt semmivel… felmentünk a “hegyre”, ma nem volt kimondottan sok kutya, inkább a szokásosak… PrezLee eljátszadozott Bizsuval, és persze megint sikerült a kicsinek jól összevéreznie a hátát… A kicsi meg úgy nézett ki mint akit hátba szúrtak… persze volt egy banya, aki azonnal felkapta, hogy jaj, megharapták a kicsit, de a kicsi gazdija, csak legyintett… már ismerjük a hátbaszúrt meséjét.
Egyéb eseményként megemlítendő, hogy PrezLee ma többször fel lett borítva, kicsit megtetszett neki egy gyönyörű szép snaci lányka is, ő is és a kicsi Bizsu is mindent beleadva próbáltak udvarolni neki, és hogy ma először játszott egy nála nagyobb kutyával… igaz, kezdetben kicsit inkább félve rohant előle, a szőr a hátán csak meredezett, de hamarosan megérezte az izét a dolgoknak és belejött a játékba.
Na és először visszapofázott 😀 Annyira szeretem ahogyan kezd kialakulni a kutya belőle, a dobi, hogy nem tudom nem megmosolyogni az első ilyen jeleket… ugye nem verekedős fajta, egyelőre… kis mamlasznak néz ki, de nekem tökéletes ha nem lesz hülye fejű, aki állandóan verekedést provokáljon… ha bántani akarják és megvédi magát, akkor ez pont pont megfelel…
Hát, hogy részletekbe jutnak eszembe a dolgok! Egyik buckázása alkalmával valami szörnyűségbe mártozott!!! Büdi volt rendesen, hát persze kutyakakit kent magára… valahol valamelyik bokorból… Még szerencsére volt egy kis víz, na meg egy szalvéta is került, letöröltem, de a végső tisztitást itthon tudtam csak végrehajtani…