Egy cikk: Dobermann, a félreismert őrgróf

Azt hiszem kezd nagyon hiányozni az úrfi 😀 Na jó, nem hiszem,hanem  már nagyon hiányzik. Ma utána akartam menni, de másképp alakultak a dolgok, és végül úgy döntöttem, hogy hétvégéig hagyom falun. Betegségem kvázi utolsókat rugja, de még tartogat meglepetéseket… Időnként megmagyarázhatatlanul kipirosodik a bőröm, fáj, meg viszket, majd minden elcsitul… Most vagy a betegség vagy én rúgom az utolsókat… kiderül nemsokára 😀

Közben egy cikket leltem, aminek a címe:

Dobermann, a félreismert őrgróf” a kezdő mondatokat idézem… nagyon nagyon igazak: “Kevés olyan kutyafajta létezik, melytől oly mértékben tart a kutyás és nem kutyás társadalom egyaránt, mint a dobermanntól. Elég kiejteni a nevét, és a hangos nevetgélés elnémul, a kedélyes beszélgetés megdermed, az emberek többségén páni félelem lesz úrrá.” majd tovább haladva a következőket:

“A probléma akkor kezdődött, mikor ezt az attraktív külsejű, intelligens állatot felfedezte magának a filmipar, és az “ügyeletes négylábú rosszfiú” szerepét osztotta rá. Nincs még egy fajta, melyet annyit foglalkoztattak volna e téren, mint a dobermann. A sikeres filmszereplés azonban kétes hírnevet szerzett számára: a moziba betérő vagy a tévé előtt ücsörgő emberek agyában szép lassan gyökeret vert a kép: ez az a fajta, amely öl, pusztít, gyilkol, terrorizál, és eszement módon veszélyes.”

Na igen. 😀 nem is csodálkozok (eddig se csodálkoztam), hogy a postás ennyire retteg és azon sem, hogy sokan, akiknek lila gőzük sem volt a kutyáról kezdetben nagyon tartottak tőle. És meglepődten állapították meg, hogy jééé ez nem is esz meg …

P.S. Elolvastam a cikket és bár egymagamban voltam itt a szobában, végig csak bólógattam, hogy tényleg ez így van, pont ilyenek a dobermannok ahogyan itt le van írva! Az emberek hozzáállása is ilyen…

P.S P.S … szerencsére nekem “scooby doo” fajta kutyám van 😀 A gyerekek egyenesen szeretik a barna scoobydoobee dobermannomat 😀

Read More

Ha lesz BMW-nk :D

Na ma véletlenül bukkantam ezen videóra és eszembe jutott, hogy PrezLee nem akart a kombi részben utazni 😀 Lehet azért mert nem volt sisakja??? Mindenképpen ha ilyen kombi BMW-t veszek 😀 akkor beszerzek egy sisakot is az ebnek… A Volvókba nem fog kelleni azt imádni fogja PrezLee is 😀

Read More

Poodle kosztüm

Pudel? Hmm azt se tudom, hogy írják ennek a fajtának a nevét rendesen 😀 Poodle vagy pudel. Na mindegy 😀 Találtam egy fotót és nem bírtam meg, hogy ne “lopjam” el és tegyem fel ide… Na ha álarcos bálra készülök PrezLeevel akkor tuti biztos tudom minek fogom öltöztetni… ilyennek 😀 😀 😀 😀 Ez egy dobi beöltöztetve ilyen gunyába… Nem tudom más, hogy van vele de én egy negyed órát röhögtem, legfőképpen a kutya pofija ami mintha azt mondaná, hogy jesszus de hülye gazdám van, na nézd mit művelt velem 😀

poodle-costume-doberman

forrás: http://neatorama.cachefly.net/images/2006-08/poodle-costume-doberman.jpg

Read More

Falkavezérség

Találtam ezt a leírást és mivel olyan jól van megfogalmazva én kérem bemásolom ide. Nem az én szerzeményem, hanem Kardosszilvi fórumtagé, a linket is beteszem, csak épp maradjon meg itt is a szöveg.Egy problémás kutyusról van szó, aki biza odakapott a gazdihoz, húzott és egyéb gondokat okozott.

“Egy falkavezér alapvető joga, hogy megszabja, mikor van kedve az alárendeltjei jelenlétéhez és mikor nincs, hogy ha a helyén fekszik, akkor onnan a többieknek takarodó van, hogyha ő eszik, akkor a többi a bőrét viszi a vásárra, ha zavarja, stb…

Ez így helyes, ez így működik, mióta a falka törvénye létezik… A kérdés csak az, hogy KI a falkavezér.
Sajnos nálatok ő az, mert valószínüleg az eddigi szituációk, helyzetek erről győzték őt meg. Nem működnek nagyon bonyolultan: vannak alapvető jelek, szabályok, amit minden normális, ép eszű kutya betart, mert ez a saját érdeke. ha nem tenné, az életébe kerülne, mert csak a falkában képes életben maradni, egyedül halálra van ítélve. Ezért mindennél fontosabb a falka szabályait betartani és betartani. Ezért tesz meg mindent egy alárendelt a vezérnek, és ezért olyan szigorú a vezér is. Ez közös érdekük. Nálatok ezek a jelek úgy zajlottak, hogy ahogy nőtt a kutya, kezdte észrevenni, hogy ez a kölyökként még tisztelt gazdi nem is olyan jó és hatékony vezér. Eleinte csak játékból (de ösztönösen, nem rosszindulatból, pimaszságból!) próbálkozott, hogy mire mit reagál a gazdi: lesz-e rendreutasítás vagy nem. ha nem: akkor menjünk tovább: egy kicsivel többet is megenged nekem? Ha igen, szuper, menjünk még tovább! A végén egyszer csak minden nyílt agresszió nélkül (értsd ezalatt, hogy nem esik neki és tépi meg jól, maga alá gyűrve, legyőzve) konstatálja, hogy mostantól ő a falkavezér.

Az ő szemszögéből innentől joga van bármilyen rendreutasításra? akár haraphat is, hiszen ez is csak egy fegyelmezési eszköz náluk (egy odakapást egy kutya szinte meg sem érez, míg nekünk akár a bőrünk is felhasad) De semmi sincs veszve! meg kell tanulni, mik ezek a jelek, mit értett ő félre és mit értettünk mi félre. Innentől már nem olyan nehéz, csak minden nap, minden pillanatban résen kell lennünk, és azonnal lereagálnunk. mert ha mi nem tesszük, ő attól még tenni fogja: “aha, a gazdi ezt nem vette észre, nem foglalkozott, tehát újra szabad a pálya…

De mivel hihetetlen módon képesek alkalmazkodni és változtatni, sosem késő újratárgyalni a szerződést és mostantól diktálni a feltételeket!”

a második része, ez is nagyon jó, hú de mennyire:

“ha ne szeretnél tétlenül üldögélni addig sem, akkor a következő 3 szabályt tartsd be vele addig is:
1: ha pórázon sétáltok, sose feszülhet meg a póráz, de ahogy a filmben van, az teljesen követhető, gyakoroljátok!
2: ajtón-kapun te menj be és ki elsőként, ha kell, pórázon visszatartva őt, de sose mehessen ki előtted
3: etetésnél csinálj úgy, mintha előbb jól elcsámcsognál, beleennél a táljába, a más neki készített kajába (akár tényleg ehetsz, pl. ráteszel egy darab alufóliát, arra egy pár szem ropit vagy kekszet vagy illatos kolbászt, amit hall vagy szagol, és látványosan, komótosan megeszed. Persze úgy, hogy addig ő ne érje el Ezek után kapja csak meg ő a “maradékot”, amit te meghagytál, ami neked már nem kell. Ezzel bizonyítod előtte, hogy előtte vagy, hiszen előtte ehetsz a zsákmányból.

Ezeken az eseményeken kívül egy vagy akár két hétig is, egyetlen szót se szólj hozzá. De még annyit se, hogy “menj innen” Sőt, rá se nézz! Nézd levegőnek, gondold azt, hogy nincs kutyád. ha csinált valamit, mégha bosszantó dolgot is, gondold azt, hogy szellemek jártak ott vagy bármi más, de a kutya biztosan nem, hiszen nincs is kutya… ha ugat rád, hogy figyelj rá, menj el, hiszen ő ott sincs, de ha mégis, hát téged aztán tutira nem érdekel… A lényeg, hogy kezdje úgy érezni, nem figyelsz rá, nem tud eredményt elérni veled, bárhogy is provokál. Onnantól nem ő írányít, ezt észre kell, hogy vegye. Viszont van egy veszélye ennek: ha a családban a többiek ugyanúgy viselkednek vele, ahogy eddig, csak te egyedül csinálod vele ezt a “kizárást”, akkor ez úgy fog lejönni neki, hogy te magadat zártad ki, tehát még annyit sem számítasz, mint eddig, mert mostantól nem vagy a falka tagja. Ha viszont mindenki így viselkedik vele, akkor rájön, hogy itt bizony ő lett falkán kívüli – nemhogy falkavezér, de bizony épphogy csak megtűrt valaki… Onnan látod majd, hogy működik, hogy egyre csendesebb, visszahúzódóbb lesz és szinte látni, hoyg csodálkozik, ahogy az új szitut elemzi. Ha ez már nyílvánvaló, akkor lehet lassan, apránként visszaengedni már: egyszer csak behívod magadhoz, és megsimogatod a feje tetejét. Sose az álla alatt, mert az olyan, mint amikor az alárendelt alulról nyalogatja a vezért hódolata jeléül. ha felülről simogatod, akkor ledominálod vele – lehet, hogy ezt most tőled el sem tűrné jelen helyzetben éppen emiatt.
Ha szépen, alázatos megy oda, akkor jó. ha hevesen, ugrálva, örömködve, akkor úgy gondolja, az eddigiek csak vicc volt, meggondoltad magad, mostantól megint minden a régi – tehát folytatod az egészet egyből. elfordulsz és nem törődsz vele többé. ha nem így viselkedik, akkor se ajnározd túl, hamar küldd el magadtól, de onnantól néha magadhoz hívhatod már. Ha szépen viselkedik, apránként kezdhetsz kommunikálni vele. Amint úgy érzed, kezd hülyére venni, akkor vissza az elejére.

nagyon nehéz, mert az ember úgy érzi, szívtelen és kegyetlen szegény ártatlan kutyával. de gondolj arra: ha nem ezt teszed és mindez tovább fajul (márpedig fog, mert náluk ez egyenes dolog, így kell lennie), akkor mi lesz vele, ha egyszer csak végigharapja a családot? ki lesz kötve onnantól? vagy kennelbe kerül? esetleg menhelyre vagy altatásra, mint veszélyes eb? holott nem az, csak domináns típus és azt hitte, neki mindezt szabad. Hát nem! Csak az ember lehet a főnök, a kutya nem. Ezt el kell, hogy fogadja. És ugyanezt elérhetnéd azzal is, hogy állandóan ütöd-vered, mert félen tőled és megalázkodna, de mi értelme lenne. Igaz, akkor sosem jutna eszébe, hogy szembeforduljon veled, de ha ezzel a módszerrel ugyanígy el lehet érni, hogy ne rendelje magát föléd, akkor jobban jár.
Te meg pláne.”

Read More

Domináns kutya nevelése

PrezLee nem is tudom mennyire számít dominánsnak vagy sem. Én konoknak becézem. Ellenben vannak a kemény önfejűségére utaló jelek. Kétszer morgott rám. Azon nyomban reagáltam rá. Hogy legjobban vagy nem, az már más tál tészta.  Azt ellenben tudom, hogy ezek a próbálkozások valami 6 hónapos kora körül voltak. Minden ilyen durva megnyilvánulását azonnal elég keményen megtoroltam. Volt, hogy megráncigáltam a grabancától (ej akkor még lehetett), hú de nagyon mérgesen kiteremtettem a helyére,  lehörögtem a fejét is, majd ott hagytam “gondolkodni”. Sőt ezután egy fajta tiltás is volt. Például nem mehetett be x szobába,  ezután a láthatatlan apró szabályokat még szigorúbbra vettem (ki meg ki be az ajtón, tilos ide meg oda mennie  a lakásban (valahogy úgy értettem, hogy nekem mint “vezérnek” legyen több jogom….), a kajánál előbb én ettem, ő meg csurogtathatta a nyálát egészen addig amíg befejeztem, az utolsó falatot nagy kegyesen neki adtam, illetve tettem magam, hogy eszek a táljából és utána adtam oda neki a zabát.

Na de tessék itt van egy szép hosszú leírás ezzel kapcsolatban.
Domináns Kutya Nevelése

Read More