Az esti séta és a többi

Elindultam PrezLeevel sétálni. Nem vittem magammal a két másik ebet, mert az egyik elkódorogna a másik meg túl pici… és egy kicsit akartam amolyan “gyakorlatozni” PrezLeevel. Úgy terveztem, hogy a hátsó úton indulok el, “szaladunk” egy kicsit, majd rohangálunk az egyik frissen lekaszált, de már összeszedett föld darabkán. De meggondoltam magam, mert a nemrég elmesélt kellemetlen élményt okozó hülye szomszéd épp arra volt…igaz beszélgetett valakivel, de akkora undort éreztem, hogy inkább nekiindultam a domboldalnak. Arra nem volt senki. A másik irányba nem mehettem, ugyanis ott a tehenek gyülekeztek, és volt vagy 5-6 kóborló kutya.

Szerencsére a “szaladunk” részhez volt megfelelő, aránylag egyenes terület, de persze ez terepszaladás volt, nagyon kellett figyelnem ne essek hasra valami gödörbe. PrezLee gyönyörűen szaladt mellettem, azt hiszem nagyjából ezt is megtanultuk, csak gyakorolni kell. Végeztünk összesen 2 ülsz gyakorlatot, és 1 “maradsz”-ot, amikoris pár lépésre eltávolodtam tőle, majd vissza.  Ezzel sincs már semmi gond, csak éppen sokat kell gyakorolni, és majd fokozatosan a távolságot és a figyelemelterelő dolgokat növelni.

Ezután szabad volt, és szaladgáltunk össze vissza, jobban mondva inkább össze mint vissza, ugyanis PrezLeenek eszébe jutott, hogy szaladás közben a nadrágomat elkapni az vicces…na jó, nem lehet haragudni rá…

De, hogy a dolgok ne legyenek ennyire egyszerűek… miután elengedtem, jött ment, és első dolga természetesen az volt, hogy valami állati eredetű végterméket bekapott vagy megnyalt. DE olyan hirtelen vitte ezt véghez, hogy nem vettem észre. És még ez sem lett volna kimondottan “baj”… de amikor a háromnegyedét a nadrágomhoz kente… akkor már nem bírtam megállni nevetés nélkül… főleg, azért mert  nem kaptam el a pillanatot amikor ez történt… csak bolondoztunk tovább, és látok egy foltot a nadrágom bal szárán, egyet a jobbon és mikor jobban megnéztem nagyon emlékeztetett valamire… ekkor láttam a nevető pofijába azt hogy mégis ez mi és honnan származik…

Majd csak egyszer vége lesz ennek a trágya nyalási korszaknak…és érzem én, hogy hamarosan.

Ugyanis ma amikor elmentünk a forrásra vízért, mint aki már tudja, hogy nem szabad, látszólagósan nagy ívben kerülte el az útba eső “akadályokat”! Még csak nem is próbált oda rohanni és hirtelen felkapni va egy lócitromot… Csak gondolom az a lócitrom amiről le lett tíltva az szerinte nem ugyanaz ami a domb másik oldalán van… na ezen kell még igazán dolgozzunk, hogy a lócitrom nem egy helyhez kötött tilalom 😀

Hozzászólás