Agyament Dobermannom…

Hát PrezLee nem normális. A fene tudja, hogy sikerült, de ennek az ebnek olyan önbizalma van, hogy az már túlzás :))) Nem kell a szomszédba menjen… Se kutyákkal se emberekkel nem bizalmatlan, sőt, az emberekkel kimondottan kedves… A kutyákkal meg rém merész… Azt hiszem amíg valamelyik jól meg nem döngeti… De eddig pár idegen kutyával találkozott és érdekes módon úgy feszített, hogy majd szétpattant,  a másiknak meg elment a kedve bakalódni ettől a “fess” legénytől… Pedig tapasztalt, falusi kutya volt… DE akkora mellénnyel amivel PrezLee áll neki ismerkedni… hát nem akármilyen falusi legény fog neki kötekedni vele… PrezLee meg nem kezdi a verekedést… de folytatni folytatja  ha kötekednek vele. Mondjuk ezt nagyon szeretem a viselkedésében. Eddig egyetlen egyszer sem kezdeményezett verekedést, de minden alkalommal kiállt az “igaza” érdekében, legyen akármekkora az ellenfele. Aztán, hogy ki győzött az már mellékes, mert ha a másik volt erősebb akkor még azt is elfogadta valamennyire…

Csak bolond még na… kirándulni ha viszem akkor szélvészt játszik. És elmegy a francba, majd időnként csekkolja mi van velem, és megint elmegy… Remélem ez is csak amolyan időszakos probléma.. mint a behívás ami volt (és most már szerencsére múlik el)… Igaz, ezért kétszer kapott a fejére, mikor túlzásba vitte a dolgokat. Aztán megtanulta, hogy “gyere ide” esetén lehet tenni a hülyét úgy pár percig… de aztán jobb ha nem, mert gazdinak hallszik a hangján, hogy turázodik fel, na és annak nem lesz jó vége. Persze még feszengeti néha a képzeletbeli húrokat, de hát ez még bőven belefér… ellenben már nem “esek kétségbe”, ezt biztosan fogja tudni… majd egy nap persze.

Észrevettem, hogy a behívás esetén a legnehezebb az első. Tegyem fel kirándulunk, rohanhat amerre a szeme lát, és amikor először hozzám hívom, na akkor minden féle egyéb tevékenysége eszébe jut… megszagolni a nem létező bokrot, lepisilni az egyetlen fűszálat, a levegőbe szagolni, hirtelen észrevenni valamit a távolba és elindulni felé, majd észrevenni, hogy ááá nem is ott van… szóval látszik rajta, hogy mindent megtesz csak nagyon foglaltnak látszodjon mikor hívom… De a az első behívás esetén sikerül elhitetnem vele, hogy ez “komoly”, akkor odajön. Na ilyenkor szoktam jól megdícsérni, hatalmas simi és “szabad”. Ezután másodszor, harmadszor akárhányszor boldogan jön…

Ma is akartam menni vele az erdőre, de délutánra lehullott egy adag hó. Már a garázs fele mentem felszerelkezve, mikor egyszeriben úgy éreztem, hogy én biza ki nem veszem ma a kocsit a garázsból és ráadásul a pisilésen kívül a kutyát is viszem haza, megyek én is haza. Annyira nem volt kedvem ebbe a pancsba járkálni, meg végül is PrezLee se kedvelte az egész nedves hó dolgot.

Még volt egy pár dolog amiről irni szerettem volna, de ezen a héten is eszeveszett tempóba folyt a munka… nem jutott időm végiggondolni a történéseket.  Hétvégén csak bepótolom…

Hozzászólás