:((

Idegesít már. Egy hete vittem ki falura PrezLee-t, azóta ő a családi tróger. Nagyon huncut egy eb, apukámmal és Győzővel jó nagyokat sétálnak, ami tulajdonképpen nem séta, hanem összevissza rohangálás mint valami boldogtalan… Jah… már mondták, hogy meghízott az úrfi! Olyan mint egy malac 😀 Kereken fogom hazahozni és Gömböcnek fogom nevezni.

Érdekes ez a kaja dolog… ott sokkal de sokkal többet mozog mint itthon. Mert a city-ben lakva nem minden nap tudom kilométeres rohangálásokra vinni a mezőre, ami falun teljesen normális. De ezek szerint sokkal többet is eszik 😀 Biztos számít, hogy ott van konkurencia, és mindent mindent meg kell enni, nehogy a másik elegye az orra elől.

Még egy két napot hagyom, lássam hogyan múlnak el ezek a vackok rólam. Nagyon bosszantó, hogy immár x-ik napja érzem úgy, hogy na másnapra kutya bajom sincs, és aztán álmatlanul töltöm az éjszakát mindenféle  kencével ápolgatva magam, hátha alább hagy a viszketés, majd a viszketés elleni kencék okozta száraz bőrömre kenem a lágyító réteget, majd megint viszketni kezdek, immár a kenőcsöktől, s akkor nyomás a zuhany…Tegnap azt hiszem megint lázas voltam, legalábbis a szemeimről ezt éreztem, és a két takaró alatti, lakásban fűtéssel való vacogás is erre engedett következtetni…  Na de most már nincs sok hátra (a betegségből), és jön haza az úrfi!