PrezLee – a barna dobermann

Ma PrezLee elintézett!!! Úgy rendesen ahogy illik. Hiába na, kellett volna hallgassak a szakértőkre, miszerint veszélyes kutya a dobermann! Nagyon “veszélyes” mondom én mindenkinek! Rettenetesen kemény feje van! A szó szoros értelmében. Nem viccelek!

Az történt ugyanis, hogy jöttem le a lépcsőn. Ő lent várt és örömködött ugrálva. Addig nem voltam hajlandó lejönni, amíg nem ült le… kellett nekem hallgatni a szakértőkre, mert tessék ebből származott az egész baj!!! Mert PrezLee leült. És örömében nem tudta hova legyen. Inkább hagytam volna felugrálni, mert akkor esetleg ledönt, de nem történik az ami megtörtént!!!

Szóval lejöttem és mivel ült… meg akartam simogatni és dícsérni, hogy milyen ügyes… és meg is tettem, majd hirtelen kicsit elsötétült minden… ugyanis PrezLee boldogságában akkorát szökkent, hogy a feje összekoppant a homlokommal… Gondolhatja mindenki, hogy ebből a csatából nagy vesztesként én jöttem ki… Kicsit meg is szédültem, akkora volt az ütközés ereje, ő meg csak nézett, hogy na mi a manó, hiszen csak örvendtem… Megtapogattam a homlokomat és aszittem halucinálok… ugyanis egy hatalmas púp van rajta…Berohantam a fürdőbe, a tükör elé és nem akartam hinni a szememnek!!! Óriási a púp, hatalmas… mintha egy fél dió lenne a jobb szememtől kicsit balra, beszuszukálva a bőröm alá…

Ezen a napon történt ...

• Tekeregtünk - 2009
• Kesztyű - 2008