Azt hittem

Már csütörtök este azt hittem másnapra semmi bajom. Aztán péntek reggel úgy ébredtem, hogy irgum burgum én mindjárt leszedem a lábam a helyéről. Napközben hol jobban,  hol rosszabbul voltam, péntek estére megint letaglózott az egész, szombaton délután sétálni akartunk menni, mikor megint minden nyavalya rám tört, olyannyira, hogy egy zuhanyzás kifárasztott…Ekkor kezdett világos lenni, hogy ez a nyavalya még egy pár napig vendégem lesz és nem fogok olyan könnyen megszabadulni tőle ahogyan reméltem.

Megbeszéltem a szüleimmel, hogy kiviszem PrezLee-t, pár napra amíg meggyógyulok.  Persze PrezLee azonnal észlelte, hogy valamire készülünk, rögtön nekifogott pattogni, ugrálni, szökkenni, engem meg majd levert a lábamról…Amilyen “jó” formában voltam, nem is csoda. Hja és egyszer kétszer hozzám ért, minduntalan meg akarta szagolni a sebeket a lábamon és én meg majdnem visítottam mikor a hideg, nedves orrával hozzám ért.

Tegnap este megint jobban voltam és már azon kezdtem törni a fejem, hogy elhamarkodott volt a kivitele… na aztán reggel mégiscsak rájöttem, hogy jól éreztem, a betegség alattomosan támadott ismét. Most pihegek, amolyan nyögés, nyögés, vakarózás, kenőcs, kenőcstől vakarózás, zuhany, megint kenőcs, megint nyögés és megint vakarózás az “életem” … 😀

PrezLee szerintem tuti jól van, biztos megint jó ducin hozom haza 😀 Nagy különbség ez, ugyanis Tedi kutyám mindig csontsovány lett ha pár napig anyuéknál hagytam, ugyanis ő éhségsztrájkot folytatott, azonban PrezLee versenyt eszik a másik kettővel és mindig kerekebb mikor hazahozom 😀 Na nem is beszélve, hogy ott 3x annyit sétál, tekereg és jön megy mint a cityben…

Minden vélemény számít!