Vannak napok amikor minden harmonikus közöttünk. Amikor a legnagyobb vidámságban telik az egész, amikor lobogó hajjal szaladunk a szélben (hogy valami költői izé is legyen) és megértjük egymást. Aztán vannak amikor hihetetlenül fel tud húzni a pimaszságával, a rámenősségével, az akarnokságával. És igencsak veszem észre, hogy vannak napok, amikor marhára nincs türelmem vele, mikor minden vágyam, hogy üljön a sarokban és csak hallgasson, de tényleg csak hallgasson egy pár órát.
Nos… ezek után kijelenthetem, PrezLeet, A BARNA DOBERMANNT, a tökéletes ebet hoztam haza. A rámenőset, a pimaszt, az akarnokot. De a kedves, szeretetre méltó, bolondos, “túlboldog”, energiabomba nemnormális dobermacskát is.
Nos ki lehet találni, hogy ma milyen napom volt… pocsék kérem. És PrezLee sem kollaborált egy kicsit sem, sőt olyan volt, hogy megkérdeztem tőle hangos veszekedés közepette, hogy “te nem vagy normális, hogy nem érted mit mondok neked”… ő meg nézett bánatos szemekkel, sunyítva ment a helyére és persze, hogy nem értette miért is vagyok masszívan kiakadva. De legjobban akkor húzott fel, mikor lecipelt …olyan fél 4 fele. És gondoltam pisilnie kell… Úgy jelzett mint aki most okoz nagy tócsát. “jajajajajaja nem bírom de komolyan már nem bírom”, lementünk és … megmutatta nekem a kocsit. Odament hozzá, a hátsó ajtóhoz, bökte a kilincset, nézett, hogy ide ni. Majd hozzám jött, mondom neki pisiljen, erre megint a kocsihoz meg, ráteszi a feját és bánatosan néz, hogy de ő kocsikázni akar…
Na persze olyan nagyon kevert volt minden… fáradt, mérges, és akkor jön ő, a huncut és bemutatja nekem, hogy kocsikázna :O Na erre dúlva fúlva felhoztam.
Na hétvégére kérünk szépen jó időt. Napsütést, meleget. Szeretnénk egy hatalmasat tekeregni, jó nagyot járni. Szeretném látni azt a huncut vigyort a pofiján, amikor a kirándulás alatt egyhuzamban rohan mint valami kerge birka, és szeretném látni este maximálisan kifáradva, kinyúlva mint egy buta béka aludni…
P.S. Ha egy pasi viselkedett volna így velem ahogy PrezLee teszi mindjárt 2 éve, már réges régen kivágtam volna mint macskát …. dolgavégezni.