Távollét

Két napot nem voltam itthon, és sajnos a kutyát nem vihettem magammal… először is a távolság miatt, másodszor meg a túl nagy tömeg ami volt ott ahova mentem… vagyis a rokonság tömérdek gyerekkel… a végén az lett volna a megoldás (ha elviszem), hogy a sok pindurka miatt valahova be kell zárnom, és ott hagynom napközben… szóval nem lehetett. Még ő sem elég fegyelmezett (pár hónaposan nincs is hogy) ahhoz, hogy elvigyem és ott maradjon ahova teszem, ahhoz, hogy ne ugrabugráljon a 3-4 éves gyerekek után, és hogy ne akarjon minden szépen felöltözött felnőttet felugrálva üdvözölni.

Itthon maradt tehát a párommal falun, ahol nem kellett éppen olyan sokat kínlódni vele, ugye csak az általa kihurcolt cipőket kellett begyűjteni időnként, a kajás tálát megkeresni valahol az udvaron, ahova elcipelte, az agyról leteremteni és persze játszani vele amennyit bele fér. Kb 1 órát sírt utánam amikor elmentem, én meg kb 2 napot voltam levert amíg visszajöttem és megint megsimogathattam… Nagyon sokszor gondoltam rá, hogy vajon mit csinálhat. Állítólag rengeteget aludt és elég csendes volt délelőttönként, délután fele “b

Hozzászólás