Biztos mondtam egyszer kétszer… de ez a kutya…hát ez egy szenzáció!!! Igen, néha kicsit néha nagyon az “agyamra megy”… mert éppen olyan amilyen és tegyem fel én is fáradt vagyok, vagy ideges vagy éppen kedvetlen…de még olyankor is csak annyit tudok rá mondani…ejsze nekem kellett ilyen kutya!!! És ilyen napok szerencsére ritkán vannak… azon kivül??? Hát egyszerűen jobban választani nem tudtam volna. Mindenben, de mindenben pont olyan amilyenre vágytam. Mintha egy katalógusból rendeltem volna meg a hozzám tökéletesen illő ebet…és azt is szállították volna le!!!
Érdekes, mert mielőtt megláttam az első képet vele…és azon perc, nyomban és gondolkodás nélkül hangos szóval kijelentettem volna “NA IME AZ ÉN KUTYÁM” még láttam más kölyök kutyákat… és igazán kölyök meg kölyök között nincs olyan sok különbség!!! És mégis, a többi kölyöknél nem éreztem, hogy “ez az!!!”… PrezLee-t mikor megláttam…másnap megvolt a neve, megvolt a domain név. És alig bírtam ülni még kb. 3 hetet amig végre hazahozhattam!!! És utánna…nem bírtam aludni! Mert itt volt, mert olyan volt. Mert mert mert… Szóval rég volt…
Ma készítettem pár képet…kezd “komolyodni” a feje is. Imádnivaló!!!
A gyeeeeeere naaaaaaa adj már egy olyan izét arc…
és a
“nekem teccik zongorázni????? he???” arc
na és egy nagyon komoly fejecske: