Spanyolok réme :D

Azt hiszem szerencsésnek tudhatom be magam, hogy sikerült itt is találni barátságos rendes állatorvost. A szomszédaink irányítottak hozzá, beszél valamennyire angolul is, nem elképesztően drága és közel van. Szerencsére ritkán kell arra járnunk, mióta itt vagyunk ez a harmadik alkalom. Egy oltás, egy gyomorrontás és ez ismét oltás volt plusz a lábán van jelenleg valami befertőzött seb a könyökén, amit annak tudunk be, hogy a nagy meleg miatt sokszor a betonon alszik a pokróca/matraca helyett.

Spanyolországban kötelező a kocsiban a kutyát úgy szállítani, hogy ne zavarhassa meg a sofőrt. Ez megoldható biztonsági öv használatával, de mi egy ilyen fel-le szerelhető rácsot találtunk jobb megoldásnak. Főleg hogy PrezLee továbbra is minden lében kanál, így szeretne mindent látni, így gyakran megjelent a feje a két első ülés között…

PrezLeet MINDIG a szokásos felszereléssel viszem: szájkosár, láncos szöges fojtó nyakörv (90% dísz, 10% “biztonságos fogás” PrezLeen, szigorúan szögekkel kifele, hála az égnek már nincs rá igazán szükség) a rendes bőr nyakörve és a póráz.

Az állatorvosnál nyilván hozta a szokásos formáját és kicsit fesztiválozott, nem akart bemenni a rendelőbe, majd mikor végül mégis beértünk, akkor “akaratosan nyivákolni”. Hamar túlestünk mindenen, megkapta az oltásokat, megnézte az orvos a könyökét kipucolta, felírt egy kenőcsöt és máris indultunk kifele. Itt újabb koncertet adott amíg vártunk a számlára és a papírügyek rendezésére, immár azért mert volt két kiskutya és nem engedtem közel hozzájuk.

A két kiskutyás néni eléggé sokkolt állapotban volt, hevesen és gyakran pislogott, illetve nagyokat nyelt és csak nézte PrezLeet…

Megmértük a súlyát is, van egy ilyen mérleg amire a kutya rá tud  állni… hát kérem PrezLee 50 kiló.

Innen a patikáig sétáltunk el… Namármost az orvosi rendelő egy kisebb városkában van, ahol meglepően vannak még nagytestű kutyák, láttam többet… de doberman az azt hiszem igen ritka erre fele. Eddig egyet láttam még, egy fiatal feketét. A kutyák nagy többsége a zsebkutya és szatyorkutya között található. Elképzelhetitek, hogy az ilyen méretekhez szokott “közönség” az hogy reagálta le a behemótot 😀

Egyik nő megdermedt a fal mellett, annak ellenére, hogy PrezLee a jobb oldalamon volt ő meg bal oldalról közeledett, PrezLeen nyilván szájkosár, és teljesen békésen ügetett mellettem. Többen megfordultak utánunk. a rendőrök is nagyot néztek, volt aki megbökte a sétáló pajtását, hogy “odanézz”. Mindezt kb öt perc alatt sikerült “bezsebelni” míg elértünk a patikáig…

Azon röhögtünk, hogy kéne egy kicsit gyakrabban “fesztiválozni” 😀 Mondjuk hetente egyszer elmenni kávézni valami enyhébb forgalmasabb helyre, sétálni egyet egy utcán ahol járnak emberek. Csak úgy. Annyira vicces látni a reakciójukat hogy az már felér egy kabaréval.

Leave a Reply