Nézi a nyakamat!!!

Igen biza! Arra ébredtem, hogy dobermannom ül az ágy mellett és nézi a nyakamat… fejemet , egyszerűen csekkolta, hogy alszok-e. Gondolom párszor meg is bökött, hogy megébredtem, vagy csak nyafogott és hisztizett, nem hinném, hogy mogorva  nézése elég lenne ahhoz, hogy felébredjek…

A “nézi a nyakamat” azonban történetes “mondás”… süket nagybátyám mániája, hogy a dobermann az annyira veszélyes kutya, hogy abban nem lehet bízni és nini máris a nyakát nézi! (nem PrezLee volt az, hanem Tedi, aki akárhogy nézzük, nem is volt igazi dobi, csak hasonlított és a jóindulat szobrát lehetett volna megmintázni róla)… És ha nézi a nyakát akkor történetesen azért nézni, hogy neki szökjön.  Anyukámék is hiába magyarázták, hogy ne legyen már idióta, hiszen hogy is képzelik el, hogy egy agresszív, “nyakat néző” kutyát engednének gyerekek közé… De aki hülye annak az észérveket hiába teszed az orra elé, nem fog a gondolkodása megváltozni. Szerencsére 5 évben egyszer látogatnak meg, és olyankor se ülnek sokat… Mert PrezLee is újabban nézi az ember nyakát…
De még micsoda nézéssel. Komolyan néha úgy fürkészi az ember fejét mintha a gondolataiban próbálna olvasni.

Szóval éjjel 4-kor, vagy  hajnali 4-kor, (nézőpont kérdése, még sötét volt!) felébredek, bolond dögöm vigyázban ül az ágy mellett és mereven nézi a “nyakamat”… szerintem a fejemet fürkészte és leste hogy akkor most tényleg alszom és nem reagálok rá??? Amikor kinyítottam a szememet…azonnal “mosolyra fakadt” a képe… Tutira kialudta magát és unatkozott!

Kivittem, pisilt, visszajött, majd elkezdtünk egy félórát “vitázni” miszerint PrezLee, hagyj békémet, aludni akarok, menj a helyedre. Amit csak akkor volt hajlandó végrehajtani ha felkelltem az ágyból, rámutattam a helyére… Végrehajtotta , kissé duzzogva, majd mire az ágyba jutottam (1.5 lépés) megint mellettem termett és vigyorgott.  Aztán leült, felállt, nyafogott, sóhajtozott… csak vegyem észre, hogy ő mennyire de mennyire uncsizik! Rendben, kissé erélyesebben szóltam rá, majd betakaróztam és hátat fordítottam neki… erre mit tesz??? Odajött hozzám, a fejét a nyakamra hajtotta és a fülembe kezdett sóhajtozni… Na ilyenkor hogy legyen ideges az ember??? Persze elkezdtem simizni a fejét, majd elfolyt örömében, de szerintem elkönyvelte, hogy “na ismét győztem, mert gazdi most foglalkozik velem”… 6 körül “szabadultam” meg tőle 😀 Elvitte apukám sétálni a három dögöt… végre kialudhattam magamat én is…