Tudom, hogy még csak szerda, csak eszembe jutott 😀 A múlt héten bemutattuk az ebet “anyósnak” és számítottam nagy sipákolásra meg sopánkodásra 😀 . Mert hogy mekkora, és milyen hegyes a füle meg társai. Ahhoz képest egészen jól fogadta az öreglány, de az is lehet, hogy megijedt és azért nem mert kommentálni.
A jó a dologban, hogy ilyen szépen leírhatom, mivel a néni (hála a fenvalónak :D) nem ismeri a nyelvet és még azt se tudja, hogy egy ilyen hírős ebnek mint PrezLee uraság a “fogadott” nagymamája 😀
A család többi tagja kissé tartózkodva fogadta PrezLeet, de hamar megbarátkoztak vele. Volt egy olyan kezdeti meghökkenés, hogy hú mekkora és milyen erős, de utána már nem látszott a szemükön a félsz…
A hétvégén ha nem zuhog az eső, akkor flekkenezés lesz, ahol majd alkalmuk lesz kicsit jobban megismerni ezt a kelekótya ebet, hátha akkor végleg lecsillapodnak a kedélyek.
Amúgy meg a fiuknak megigértem, hogy csak hülyéskedjenek, mert mindkettőnek kiteszem a szűrét, oszt mehetnek a nagymamához panaszra és őt boldogítani, csak ne viselkedjenek rendesen!!!