Éjszakai séta

Tegnap este olyan 12-1 után kerültem ágyba és még belenéztem valami könyvbe… PrezLee már rég aludt. Olvasgattam, egyszer csak hallom, hogy felkel a helyéről és elindul. Se szó, se beszéd, nem ugatott, mondjuk akkor megértem, ha hall valamit és föltételen tüsténkednie kell, meg jeleznie, de sehol semmi, ő elindult kinyitotta az ajtót és kiment a folyosóra. Ott tipegett egyet majd visszajött, a helyére ment és lefeküdt aludni 😀 Vicces volt.

Read More

Honnan tudja???

Csak csodálkozom megint az ebemen 😀 Nagy figura őkelme és valahonnan ismeri az órát is.  Téli időben olyan 4 óra tájt indulunk sétálni. Azonban ahogy tavaszodik, meg jön a nyár, olyan 5 illetve 6 órára kerül majd át a séta ideje. Már csak azért is, mert jóval későbbig van világosság, és nyáron főleg a hőség elkerülése végett.

Most tartunk az 5 óra körüli sétánál, és rendes ebem meg azonnal jelzi ha itt az ideje menni. Vekkert lehetne utána állítani, mert jön, izeg mozog fészkelődik, mindent megtesz csak vegyem észre, figyeljek rá, és lehetőleg menjünk is. 🙂

Read More

Mi van ma?

Azon kívül, hogy vasárnap? Valami nagy ünnep és én nem tudok róla, vagy csak kirajzottak az emberek mert itt a tavasz? Sacc per kb csak a második eset van.

Kimentem délután az ebemmel és bevallom, elszörnyedtem. Ekkora tömeget még majáliskor is ritkán látni, nem egy “átlagos” vasárnap! Valami 15 perc volt a séta, kétoldali undort kaptam a mindenhol csak kocsik parkolnak és nem lehet menni, a nagymamák félre röppennek a szájkosaras! kutya láttán, hogy jaj meg izé. Egyedül vigasztaló volt egy két gyerek tágra meredt szeme, amint megcsodálták a nagy kuszut. Na mindegy, majd este kiviszem még egy sétára.

Mondtam már, hogy nem vagyok oda a városért?

Read More

Aranybogár!

Még járjon a szám, hogy milyen egy bestia a kutyám 😀 mikor ez egy igazi angyalka! Ma fél nyolc fele (este) éreztem, hogy leesik a fejem a helyéről, annyira fáradt voltam, így felmásztam az ágyamba. PrezLee valahol a folyosón csámborgott, és még jóformán be se csuktam a szemem, bejött, sacc per kb tudta, hogy fent vagyok és mint egy igazi kis angyal a helyre feküdt és ott aludt “szorgalmasan” amíg én is pihentem egy jó fél órát!

Hát nem rendes az ebem??

😀 😀

Read More

Megijesztett!

Ez a bolond eb :)) Majd kiugrottam a székből, ugyanis fetrengett itt mellettem, miközben én dolgoztam. Aztán egyszer csak nekifogott vakargatni a fülét, és közben nyögdécselt, és azt hiszem a körmével megkarmolhatta saját magát, mert felvisított, de jó hangosan, hogy úgy pattantam fel a székből mint akit megcsípett a darázs… de ő is mert megijedt a fájdalomtól.

Mondom én, hogy nem normálos 😀 😀 😀

Read More

Lelépősdi, megharapósdi

Játszunk, pontosan nem tudom, minek nevezzem, amolyan lelépősdi, megharapósdi a legmegfelelőbb. Persze se igazi lelépés nincs, és megharapás sincs. Ellenben a postás tuti biztos elrohanna világgá, ha meglátná ezt a fajta játékot. Aminek a végén, mintegy felbuzdulva a játékban PrezLee már amolyan hörgés szerűen morog. De játékból. Megfogja a karomat is, de egyáltalán nem szorít. Teljesen hihetetlennek tűnhet, de egyetlen egyszer se fordult meg a fejemben, hogy netán “bevadulna” és tényleg megharapna. De aki nem ismeri a játékunkat, azt hinné hű de nagy dolog. Az egyetlen sérülés lehetősége, hogy megkarmol a nagy kapálódzás közepette.

A játék valahogy úgy van… én teszem magam, hogy lelépem. Megérintem a lábammal a lábát, körmét, erre elhúzza a lábát, és próbálja elkapni a lábam vagy karom, közben ugye megint megpróbálom, ő megint elhúzódik, és így megy ez amíg meg nem unjuk. Amolyan jó szórakozás hülyegyerekeknek ez a fajta játék. A vicces igazán az volt, mikor ilyen tőlem tanult hülyeségeket átvitt és Győzőnek mutatott be. Kár, hogy mostanság nem nagyon játszanak…

Read More