Most már viszket

Igazán jól gyógyul a seb, ma már abbamaradt a levedzés, véletlenül kijött a “lefolyócső” és már csak 2 szál tartotta, mivel nagyon lifegett, jobbnak láttam levágni. PrezLee virgonc, de látszik rajta, hogy nagyon szenvedett az elmúlt napokban, hirtelen megcsinosodott. Ma már akart enni, de szerintem a normális kaja fájdalmat okozott neki, így adtam valami puhábbat, azaz konzervet. Kicsit hisztis, de ez teljesen érthető, sok sok simit kap amit szeret de még többet követel. Ma a terepjáróval készültünk egy kicsit elmenni amit imád, és vihettük volna magunkkal… de feleslegesnek láttam összevissza rázni a göröngyös úton… kissé kullogva ment vissza a házhoz, de ez van, túlságosan nagy trauma érte nemrég, hogy ilyen eseményeken vegyen részt.

Egy két nap és megvannak az eredmények is… Nem tudom mit reméljek… jó lenne hallani, hogy nagy eséllyel mégis megöregedhet mellettem becsületesen, mert még mindig nagyon fiatalos…. De a harmadik, a ki nem operált bigyó elég jól növöget 🙁

Read More

Műtét, lábadozás

A műtét megvolt és per pillanat sikeresnek mondható. Végül is eltávolították a “gumót”, ez a rész sikeres volt, de az már nem annyira, hogy egy helyett 3 tumort talált és ebből csak kettőt tudott a doki eltávolítani… Így még szükség lesz egy második operációra… de előbb sokkal fontosabb megtudni a biopszia eredményét, hogy lássuk mégis mivel állunk szembe.

Hamarosan még jelentkezem hírekkel…

Read More

Holnap kórház…

Holnap kórházba megyünk, remélhetőleg sikerül valamit kiokoskodni a PrezLee nyakára nőtt csomóról. Egyelőre holnapra csak valami röntgenezés vagy egyéb módszerrel történő “belenézés”-re fog sor kerülni, és attól függően, hogy mit is látnak rajta… nagy valószínűséggel műtét következik. Nem mondom, hogy nyugodt vagyok :(. A kutya hangulata amúgy remek, nem tűnik úgy hogy bármiféle fájdalma lenne, sőt mióta nő rajta ez a valami azóta egyre bolondabb és játékosabb. Reméljük, hogy nincs nagy baja.

Read More

Spanyolok réme :D

Azt hiszem szerencsésnek tudhatom be magam, hogy sikerült itt is találni barátságos rendes állatorvost. A szomszédaink irányítottak hozzá, beszél valamennyire angolul is, nem elképesztően drága és közel van. Szerencsére ritkán kell arra járnunk, mióta itt vagyunk ez a harmadik alkalom. Egy oltás, egy gyomorrontás és ez ismét oltás volt plusz a lábán van jelenleg valami befertőzött seb a könyökén, amit annak tudunk be, hogy a nagy meleg miatt sokszor a betonon alszik a pokróca/matraca helyett.

Spanyolországban kötelező a kocsiban a kutyát úgy szállítani, hogy ne zavarhassa meg a sofőrt. Ez megoldható biztonsági öv használatával, de mi egy ilyen fel-le szerelhető rácsot találtunk jobb megoldásnak. Főleg hogy PrezLee továbbra is minden lében kanál, így szeretne mindent látni, így gyakran megjelent a feje a két első ülés között…

PrezLeet MINDIG a szokásos felszereléssel viszem: szájkosár, láncos szöges fojtó nyakörv (90% dísz, 10% “biztonságos fogás” PrezLeen, szigorúan szögekkel kifele, hála az égnek már nincs rá igazán szükség) a rendes bőr nyakörve és a póráz.

Az állatorvosnál nyilván hozta a szokásos formáját és kicsit fesztiválozott, nem akart bemenni a rendelőbe, majd mikor végül mégis beértünk, akkor “akaratosan nyivákolni”. Hamar túlestünk mindenen, megkapta az oltásokat, megnézte az orvos a könyökét kipucolta, felírt egy kenőcsöt és máris indultunk kifele. Itt újabb koncertet adott amíg vártunk a számlára és a papírügyek rendezésére, immár azért mert volt két kiskutya és nem engedtem közel hozzájuk.

A két kiskutyás néni eléggé sokkolt állapotban volt, hevesen és gyakran pislogott, illetve nagyokat nyelt és csak nézte PrezLeet…

Megmértük a súlyát is, van egy ilyen mérleg amire a kutya rá tud  állni… hát kérem PrezLee 50 kiló.

Innen a patikáig sétáltunk el… Namármost az orvosi rendelő egy kisebb városkában van, ahol meglepően vannak még nagytestű kutyák, láttam többet… de doberman az azt hiszem igen ritka erre fele. Eddig egyet láttam még, egy fiatal feketét. A kutyák nagy többsége a zsebkutya és szatyorkutya között található. Elképzelhetitek, hogy az ilyen méretekhez szokott “közönség” az hogy reagálta le a behemótot 😀

Egyik nő megdermedt a fal mellett, annak ellenére, hogy PrezLee a jobb oldalamon volt ő meg bal oldalról közeledett, PrezLeen nyilván szájkosár, és teljesen békésen ügetett mellettem. Többen megfordultak utánunk. a rendőrök is nagyot néztek, volt aki megbökte a sétáló pajtását, hogy “odanézz”. Mindezt kb öt perc alatt sikerült “bezsebelni” míg elértünk a patikáig…

Azon röhögtünk, hogy kéne egy kicsit gyakrabban “fesztiválozni” 😀 Mondjuk hetente egyszer elmenni kávézni valami enyhébb forgalmasabb helyre, sétálni egyet egy utcán ahol járnak emberek. Csak úgy. Annyira vicces látni a reakciójukat hogy az már felér egy kabaréval.

Read More

Mellény

Napközben egész télen kellemes volt, estére azonban lehűlt az idő. A leghidegebb talán az ünnepek környékén volt amikor az egész házban fűtöttünk, egy nagyon fázós vendég miatt nagyon melegek voltak a házba, de miután lezajlottak az ünnepek jóval kevesebb időt töltöttünk a konyhába/földszinten, s sokkal többet az emeleten a hálószobába. Csak itt fűtöttünk a ház többi részében hűvösebb volt, bár ott se hideg hiszen napközben jó meleg volt. Ezért esténként a Zebet betakartam és elég hamar rájött a pokróc trükkre. Csak rendezni készültem a fekhelyét és máris fejjel ment neki a pokrócnak hogy bebújhasson alá. Ez rendben is lett volna ha nem fészkelődik így csak lecsúszott a pokróc. Hogy ne fázzon egy régi polár felsőt alakítottam át “pizsamává”. Elsőre nem volt túlságosan feldobva hogy ráhúztam sőt nézett mint a bizonyos borjú… de perceken belül “elfogadta” az új ruháját. Divatbemutatót tartottunk oszt elment aludni a drága. Kivétel hogy most is követelte a takarót, alig emeltem meg, hogy rendezzem el máris belebújt.  Hamarosan lemegyek nézzem meg ha még megvan a ruhája vagy kivetkőzött belőle 😀

Read More