Na ez is megvolt

Történelmi pillanat volt ma 8.25 perckor 😀 PrezLeet “megharapta” egy másik kutya, egy centi per fél  centi seb éktelenkedik az oldalán. Nem tom mi történt és hogyan, mert én az épületben voltam ő hülyéskedett valami ebekkel kint, de szerintem nagyon meglepődött az úrfi mikor megcsípték  és ijedtében elrohant… Szerencsére rohanhatott amíg a szeme látott, mert fent voltunk a domb oldalon ahol “négyzetkilométerekig” sehol senki… télleg… ideális hely volt tapasztalat szerzésre. Se ember se autó se állat…

Megnéztem, nem vérzik, ez van, nagyfiú, túléli… Előbb vagy utóbb ennek is meg kellett történnie. 😀

PrezLee azonban rendes eb, ugyanis két lovacska is volt a tanyán és azokkal kicsit sem törődött. Furcsálltam is, hogy nem akart velük barátkozni…

A világ közepe!

Felfedeztem, megtaláltam a világ közepét! Az a baj, hogy egyenesen kettőt találtam meg és ugye mikor két világ közepe ütközik az majdnem felér egy Csillagok háborújával!
Na de kezdjem az elején… Tegnap kimentem falura. Mert úgy volt nekem kedvem, pénteket tartottam és amúgy is miért ne?  És persze PrezLee is jött, mert ugyan biza hogy is hagynám itt mikor falura megyek Győzikéhez?  Minden rendben is volt egész estig.

Kis ideig kint hagytam az udvaron (úgy 11 és 12 óra között) amikor is PrezLee nyafogott végig, hogy ő ugyan biza nem akar kint maradni, ő be akar jönni és hogy is gondoltam, hogy nem engedem be… Mit képzelek??? Végül beengedtem (nem volt szándákom kint éjszakáztatni, bár gondoltam egyszer ez is megérne egy próbát.. olyan túlélő szinten, semmit se adnák neki, pokrócot sem, semmit, boldoguljon ahogy tud…de most nem erről volt szó) még egy negyed órát sóhajtozott meg olyan csuklás szerű hangokat hallatott mint a kisgyerek aki nem tudja abbahagyni a sírást… Szóval elég meredek ötlet a kint hagyni éjzakára  😀

Persze pokróckája leterítve a földre és persze, hogy a szobában, az ágyam mellé. Reggel fél ötig nyugisan aludtunk. Én legalábbis. De fél 5-kor felébresztett… Jött ment, nyafogott. Mázlijára “kedvesen” ébresztett, mert nem ment fel a cukrom, hanem megsimiztam a buta fejét… Erre lecsendesedett és amíg simiztam a fejét addig csendben ült és elégedett volt… abbahagytam azzal a szándékkal, hogy na én még alszok, erre megint nyafi, megint bökködés, megint hiszti… simogatás.. abbamarad. Szóval… a következtetés az, hogy ha FOGLALKOZTAM VELE… bármi is legyen a foglalkozás akkor csend volt és PrezLee őhercegsége csendben ült… ha nem akkor hisztizet…

Nos innen vontam le azt a következtetést, hogy PrezLee a világ közepének gondolja magát!!! Hmm ezzel nem is lenne olyan nagy baj, ha igazándiból én nem érezném ugyanezt!!! Mert pechére nekem is heves meggyőződésem, hogy a világ közepe márpedig én vagyok, a többi minden körülöttem forog… hogy is lehetne akkor PrezLee a világ közepe. És innen a csillagok háborúja is… mert mikor két világ közepe találkozik nyilvánvaló, hogy abból csak harc meg csata lesz!!!

Arra is rájöttem, hogy itthon, amikor is én az emeletemen alszom, a világunk közepei nem tudnak hevesen kollízióba lépni, mivel én 2.5 méter magasan vagyok..és sanda gyanúm, hogy PrezLee nem pontosan fogja fel, hogy én hol vagyok ha fent vagyok… Mivel volt olyan, hogy felágaskodott 2 lábra én lenyúltam és mikor megszagolta a kezem heves örvendezésbe kezdett… mintha akkor észlelte volna hogy az a kilátszó fej aminek a hangja hasonlít az enyémhez az is én lennék…

Hát így állnak a dolgok…  Megfejtettem a falusi álmatlan hajnalaim titkát és most csak azt kéne megértessem a konok fejével, hogy márpedig a világ közepe én vagyok és nem vagyok hajlandó alább adni!!!

Megj. Bár ha jól megnézem és jól belegondolok… az útóbbi időben PrezLeenek például mindig van biztosítva kajája itthon, nekem nem biztos, neki külön autós pokróca van, meg két másik pokróca, nekem csak 1, külön pihe puha fekhelye, mert jaj azt biztos szereti, ha a boltba járok tuti neki is hozok valamit mert úgy örül neki, ha csipogos játékot látok biztos megveszem neki, mert hogy imádja (10 percig, majd takaríthatok), ha PrezLee úgy gondolja, hogy a szárazkenyeret az íródában jó megennie akkor “legalább addig hallgat” alapon rá se szólok… és ha PrezLee akar nekem mutatni valamit például a balkonon, akkor hozzám rohan, megbök majd elvárja, hogy menjek utána és én mint a kiskutya megyek is “nézzül meg mit láttál” alapon… hmmm mégiscsak ki forog ki körül????????

Tiszta gáz!!!

Étvágy

Sokan panaszkodnak a kutyákra, hogy dög melegekben nincs étvágyuk… micsoda szerencse azért, hogy ilyen gondom nincs PrezLeevel! Ő eszik akkor is ha kánikula van. Sőt még olyankor is szokott lopni. Imádja a száraz kenyeret, ami a folyosó végén van egy zacskóban. Még nagynéném hozta, hogy vigyem ki falura, de elfelejtettem… Aztán egyszer csak észrevettem, hogy biza abból jó adag hiányzik. PrezLee csemegézni a száraz kenyeret és még hogy szereti ropogtatni… Bezzeg ha azzal etetném, akkor biztos nem kéne neki.

Ez az étvágy azonban komoly gondokat tud okozni… Emlékszem a másik kutyám állandóan keserítette az életemet, mert csontsovány volt és enni se akart csak mikor kedve szottyant. Azt hitte volna az ember, hogy éheztetve van. Na és ha elutaztam netán, őt meg a szüleimnél hagytam… jézusom az maga volt a tragédia, mert napokig nem volt hajlandó enni…

Az is biztos, hogy PrezLeevel egy két “szabályt” betartottam… Enni csak egyféle tápot kapott. Ha netán hasmenése volt, akkor csirkehús, rizs és zöldség keveréket kapta egy két napig (baba korában persze), majd vissza a tápra. Semmi egyéb. Reggel délben este táp és annak ellenére, hogy nekem teljesen logikus lett volna, hogy rémesen megunja és nem fogja enni többet ez pont nem történt meg.

Az etetés is úgy zajlott, hogy megkapta a tál kaját, volt negyed órája, hogy megegye, majd a tál elkerült a magas polcra, ahonnan nem tudta elérni. Nem is nyammogott sokat az ételen, nyelte mint kacsa a nokkedlit, nagyon ritkán történt meg, hogy a tálban maradt valami…

Nem értem

Nagyon nem értem mi a nagy fene franc üt ebbe a kutyába minden egyes alkalommal amikor falun vagyunk. Minden éjszaka ott azzal telik, hogy veszekszem az ebbel, felhúz és jön, hogy agyoncsapjam, míg itthon mint “jó gyerek” végigalussza az éjszakát.. Egyszerűen nem találom a választ arra, hogy mi a különbség az ott meg az itt között.

Szombatról vasárnapra virradóra is fogalmam sincs hánykor azzal ébresztett, hogy vigyorogva nézte az arcom ( nem a nyakam nézte) és persze bökdösött is másként azért egy kis nézéstől nem ébredek meg, bármennyire is dobermannos legyen az.  Mikor kinyitottam a félig leragadt szemeimet persze úgy elkezdett örvendeni mint aki megnyerte az aranyérmet. Jó, ekkor még nem ment fel a cukrom, de határozottan a helyére küldtem. Egy idő után a helyére ment és neheztelve lefeküdt. Azt hiszem még egy órát hagyott aludni, amikor is az ajtó elé feküdt és valami iszonyat hülye hangokat kezdett el kiadni magából. Olyan nyafogás, nyávogás, tudja a fene minek nevezzem de olyan irritáltan ébredtem fel, hogy kipattantam az ágyból és üvöltve csaptam a fenekére egyet… És nem, nem kell kimennie pisilni sem. Már 100x megcsináltuk ezt a “mókát”, hogy jaj biztos ki kell mennie… kell egy fenét. Gyanítom, hogy vagy túlságosan lefárasztja magát és nem tud aludni vagy éppenséggel a nagy csend az ami kiakasztja…

Ugyanis itthon eléggé nagy a háttérzaj. Emiatt egy csomó minden ami őt mondjuk izgatná elvész a háttérzajban… ott azonban síri csend honol, egy kutya elcaplatása már hallatszik és persze Győző, Balázs kontrázik az udvaron és lehet ő is menne… Igen ám de ha kint hagyom éjszakára akkor képes betörni az ajtót, csak, hogy bejöhessen!  Ha meg nyitva hagyom az ajtót, akkor félóránként meglátogat (aludtam délután, úgyhogy tudom), képemhez nyomja a hideg orrát, majd ha látja, hogy minden rendben kirohan. Ja esetleg ha hirtelen hall valamit akkor még felszökik félig az ágyra vagy épp a fülembe vakkant nagy kegyesen…

De visszatérve. Nem tudom “megkapni” mi okozza ezt az állandó falusi hisztit. Ha valakinek van ötlete… szivesen meghallgatom.

Scoobi Dobi Doo

Scoobi doo, meg Scoobi Dobi Doo nem egy és ugyanaz 😀 Mert kérem szépen Scoobi Doo az egy kissé félénk lölkött német dog akar lenni, aki a Scoobi Doo című rajzfilm főszereplője… természetesen. Csak aztnem értem miért barna (Scoobi Doo), mert a dogok között igazábdiból nincs barna… Na végül is mindegy 😀

Kétszer történt meg velünk az utcán, hogy 5-6 éves formájú gyerekek majdnem leteperték PrezLee uraságot meg újjongtak, hogy nini Scoobi Doo!

Ma meg valaki úgy talált az oldalunkra, hogy Scobi Dobi Doo 😀 Lehet, hogy át kéne kereszteljem PrezLee urat Scoobi Dobi Doo-ra 😀 úgyis van nekije már pár fura neve, ez is elfér valahol

(újabban mikor neheztelek rá, úgy szólítom, hogy Tuti 😀 Szerintem ebből már kéne érezze mennyire gáz a helyzet, ilyen béna nevet még nem találtam ki egyetlen állatomnak, tárgyamnak se! Tuti 😀 Tiszta gáz! Ezért is csak akkor használom ha  szídom a 😀 Ej ej csúnya rossz Túúúúti -vagy jajjjj Túúúútikám stb.. amilyen hülye még ez is tetszik neki)

Ugyancsak tegnap

Lévén, hogy PrezLeenek a lábán ott az a seb, nem mentünk görkorizni.  És a szokásos kiruccanó helyekre se volt kedvem menni. Így arrébb mentünk os olyan szép dimbes dombos helyet találtunk!  Szinte hihetetlen, hogy alig pár kilométerre a várostól, óriási nagy területek vannak “üressen”, jobban mondva embertelenül. Na ilyen helyeken remek dolog sétálni és ezt tettük tegnap.