A megszokás

Tegnap nem volt itthon PrezLee. Mert kint hagytam falun. Bevallom úgy egy icipicit jólesett, hogy nem kell egy pár órát foglalkozzak vele, de ahogy hazaértem máris hiányzott. Akár az, hogy nem kell kiengednem a kocsiból, pórázt rátenni, oszt úgy ügyeskedni a dolgokat, hogy ne csavarodjunk össze a pórázzal amíg bezárom a garázst, a táskával se akadjon össze, és semmi se hulljon ki a kezemből… mert normi, hogy legtöbbször egyszerre akarok felvinni mindent…

Aztán dolgoztam egy csöppet, és akkor vettem észre, hogy hiányzik mikor ki akartam menni a konyhába és óvatosan tettem le a lábam a földre és arra figyeltem nehogy rálépjek. Ugyanis az asztalom alatt szokott tanyázni… Na igen. Ekkor vettem észre, hogy igazából mennyire megszoktam 😀  És csak pár óra távollétről volt szó! Délután vissza is jöttem.

Ma reggel 5.55 perckor ébredtem. Történetesen nem PrezLee ébresztett fel. Ő most kint aludt a konyhába, tesztelem, hogyan lesz a legjobb megoldás, és úgy néz ki ez be fog válni. Ha ott aludt nem mocorgott nekem 4 órakor 😀 szóval okés volt minden. Na de reggel bekapcsoltam a Tvt, mert mivel nem szoktam ilyent nézni most valahogy volt egy órám amíg igazából fel kellett kelnem… és persze Discovery. Valami állatmentő műsor volt éppen.

Na ezen kissé megakadtam és úgy elgondolkodtam. Volt egy csaj volt neki 2 dobermannja. És jött a hurrikán, el kellett menniük. Bezárták a kutyákat a lakásba. Én ezt nem értem. Kurvára nem értem. Főleg azt nem értem, hogy ezek KOCSIVAL “menekültek” és nem is akármilyennel… nem szerencsétlenek voltak akiket mittudomén feltoloncoltak valami nyomorúságos buszra, hanem masszív terepjárós “szegények”… És képesek otthon hagyni a kutyát.  Ha csónakkal szedte volna ki őket a katonaság… nagyon összeszorítva a fogamat még ezt is le tudom nyelni, hogy azok nem teketóriáznak sokat a kutyával…. menekülnek meg izé.

Ha meg ott hagyja az állatot akkor nagyon fogja be a száját és akkor ne nyávogjanak hogy ők így meg úgy oda és vissza vannak a kutyájukért!!! Mert NINCSENEK. Egy vacak tárgynak tartják, amit csak úgy ott lehet hagyni egy hétig. Na ez az ami kiborít. És csinálják a nagy nyálas állatvédő műsorokat.

Azt tudom, hogy ha itt ilyen hurrikánok lennének, és el kell menjek hát olyan isten nincs, hogy PrezLeet itthon hagyjam. Inkább nem megyek.  És nem hinném, hogy olyan nagyon fanatikus lennék. Vannak nálam 100x fanatikusabbak is. De ha egyszer fogalmam sincs mikor térnék vissza, persze a ház akár összedőlhet is, mert elvégre azért kell elmennem… akkor hogy hagyjam a veszély kellős közepén a kutyát amelyik nem fog tudni felmászni a tetőre ha netán arra van szükség, hogy megmeneküljön…Ha két hetet egy ketrecben is tölt el, úgy, hogy kap vizet meg valami kaját akkor is 100x jobb annak az állatnak ha a gazdája mellett van… mintsem bent hagyva egy házban. Na nem nézek többet TV-t. Már a discovery channel is fertőz a hülyeséggel.

Szóval… igenis vegye csak elő mindenki a Kis Herceget és olvassa el az oda vágó részt:

” Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…”