Gézengúz

Hát… tegnap sikerült betörnie egy ablakot. Szerencsére a sajátunkat… és szerencsére a lökött nem vágta el magát.  Az egész úgy történt, hogy a városba készültem. És persze ha én indulok, akkor ő is indulatba jön, utolsó pillanatig reméli, hogy ő is jön. Heves lesz, meg ugra bugra, várja, hogy mikor mondom a mágikus szavakat. Persze valahol azért sejti ő, hogy talán ez nem olyan menetel, mert másképp ugra bugra mikor sétálni készülök és másképp mikor nélküle… Szóval ilyen felborzolt hangulatban szökken jobbról balra a szobában, amikor megszólalt a csengő. Hát a postás volt kérem szépen, de a csengő hangjára PrezLee vetődött, ezután nagy csörömpölés hallatszott, majd egy megszeppent PrezLee hátrált az ajtótól.

DSCF9850

Végül kikiabáltam a postásnak, hogy várjon egy kicsit, morfondírozva kivittem az ebet a másik szobába, gyorsan leellenőriztem ha a vér nem ömlik belőle, ami bizonyára nem történt meg mert csíkot húztunk volna… majd rázártam az ajtót, beengedtem a postást, meghallgattam a szokásos sirámait, hogy milyen veszélyes ebem van stb, a sajnálkozását, hogy betört az ablakom, majd kiengedtem a postást, még egyszer leellenőriztem, hogy nem-e sebesült meg a drága majom, majd  lefotóztam a művet és végül összesepertem az egészet.

És közben dúdoltam a következő nótát 😀

Annie Lennox – Walking On Broken Glass

Read More