Kategória: Ontopic

Ezen sokszor gondolkodtam. Miért pont rá esett a választás? Hiszen előtte még volt más kiskutya ajánlatom is, de egyszerűen nem érztem, hogy sinen lennék. Ellenben ezzel a kis trógerrel azonnal felcsillant a szemem és tudtam, ő az akire minden porcikámmal vágyok. Pedig csak 2 képet láttam vele. Na jó talán 3-at. Az egyiken olyan huncut volt a nézése, hogy azonnal tudtam, ez az eb valami különleges kis ördög belül, angyallal keveredve.

Hogy nem könnyű vele? Ja nem. Makacs, konok. Megnéztem a horoszkópot is… és egy pár emberi tulajdonság vonatkozik rá… kimondottan vicces… PrezLee születése szerint kos. Néha “rémesen szörnyű és fárasztó vele. De mint már többször mondtam, ha nem ilyen lenne rémesen unatkoznék …

S akkor következzen a horoszkóp rá illő részei. Ilyen egy kos kutya!

“temperamentumos, kezdeményező, tettrekész, és duzzad az energiától” ..

“Ha valamibe belekezd, akkor se lát, se hall, így a figyelmeztetésekkel sem foglalkozik. Csak rohan előre, még ha számára is nyilvánvaló, hogy nem az lesz a végeredmény, amit szeretne.” hát igen… ilyen PrezLee!!!  ha akar valamit akkor se lát, se hall! Ezért fáj a vállam, ezért veszekszünk napi szinten mikor megindul… Nem érdekli, ha szúrós lánc van rajta és keményen fogom a pórázt az sem.. nekifeszül, majd megfullad de azért is megy és visit … akár fejjel a falnak is mehetne ezzel az erőfeszítésel.

“Ha sikerül elérnie a célját, akkor büszkeség tölti el, de általában az sem szegi kedvét, ha elbukik. Felkel, és ha még mindig kívánatos számára a korábbi cél, akkor újra nekivág. Ám az is tény, hogy amilyen gyorsan fellelkesedik, olyan hamar meg is unja a dolgot, ha nem jön a várt eredmény.” Még ez is jellemző rá. Már csipte meg az oldalát idegen kutya… semmit nem ér, a következőhöz ugyanazzal a hetykeséggel indul…

“Képtelen várni, nincs türelme.” eldobom az agyamat… neki aztán tényleg nincs! Ha nem azonnal történik vinnyog, visit, hisztizik…. rémes 😀

“Az örökös száguldás az oka annak, hogy nem ismeri a türelem, a higgadtság, a kitartás, a tolerancia és a mértékletesség fogalmát. Ezen tulajdonságok hiánya sok gondot okoz neki az emberi kapcsolatok terén, mivel mások nem tudják felfogni és elfogadni, hogyan lehet valaki ennyire türelmetlen és túlzó.” ja.. kutyakiképzőék szerint túlontúl ráhagytam és nem fog szót fogadni… és a csúcs a dologban, hogy nem tudom megmutatni nekik mennyire okos, rendes szótfogadó az ebem… mert ha nem akar, akkor nem mutatja be… ezt ők úgy veszik, hogy szótfogadatlan… én azt mondom egyéníség. Fárasztó néha… az igaz. 😀

“Lobbanékony természete és túlfejlett igazságérzete miatt keveredik parázs vitákba.” –  ajaj… azonnal megtorolta, amikor egyszer nagyon idegesen rángattam le az ágyról! Nem az volt a baja, hogy leszedtem, hanem a durvaságra azonnal reagált. Persze kapott egyet a miheztartás végett, de végül többet nekem se jutott eszembe idegesen lerángatni… többet soha nem fordult elő acsarkodás.

” Gyakran a legnyersebb modorban hozza mások tudtára a nemtetszését.” – ja… ő megcsípi a kezem… nagyon. talán ezért “Ám nem rosszindulatból vagy pökhendiségből teszi ezt. Egyrészt a diplomáciai érzék nem erőssége, túl hamar kimondja, amit gondol.” 😀 😀

“egyenessége és gyermekien tiszta lelke miatt mindenkiben megbízik” .. mondom én, nagyon illik rá ez a horoszpók! megy minden emberhez, kutyához barátkozási  szándékkal!

“A Kos jegyű embernek fontos a mozgás. A sportban is dinamikus, tele energiával. Minden sportot teljes erőbedobással végez, erős benne a küzdőszellem.” ja a kos kutya is!  Szaladunk, görkorizunk, és még van egy két dolog amit meg kell tanuljunk… a mozgás neki soha nem elég!

innen származnak  a horoszpók idézetek

http://astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=29560

Mert én gonosz, kegyetlen és huncut is vagyok ám! Ma egész nap bosszantott. Néha nem tudom mi a baja, szerintem tutira semmi csak épp “anyás”, vagy mittudomén, de a világ foglalkozása sem elég neki.  Mert ő nyafog. Ő nyávog, piszmog és jön bökdösni. Hozza a rongyot, a kötelet, cibáljuk, játszunk pár perc múlva megunja, majd megint nyafog…

Érdekes ahogy variálja a játékokat! Megtanult lökdösődni! Mert a hülyeségeket úgy tanulja meg, hogy az hihetetlen! Játék közben bökdöstem, lökdöstem, és megfogtam a lábát is… mindezt azzal a fő céllal, hogy amit épp cibált (rongyot vagy kötelet) eleressze… majd ha megtette akkor elszaladtam a tárgyal. Na és ő megtanulta, hogy lökdössön és megfogja a kezem lábam ha nálam van a tárgy!

Ma még a kacsával is rohantunk körbe a lakásban, meg bújócskáztunk. De a megkínzás nem itt kezdődött! Hanem 3 órakor beültünk a kocsiba és kimentünk egyet járni. Kicsit messzebb a várostól, mert gyanítottam, hogy ma is tele lesz majálisozó részegekkel, vagy egyéb állatfajtákkal (nem részletezem mi szokott lenni egy május elseje után, de a környékre egyszerűen hányás kimenni!!!) … Itt  “kicsit messzebb” elindultunk és jó másfél órát gyalogoltunk. Csak egy párszor kellett kiordítanom a tüdőmet is, szerencsére már nem rázza meg a lelkét az üvöltözésem… Rám néz majd mint aki végre meghallotta, elindul nagy kegyesen felém.  De még a kis fejére is rá van írva a nagy hatalmas csodálkozás, hogy mi??? VELEM BESZÉLSZ??? Tényleg nekem mondtad? Ó, máris jövök! Bocsi nem halottam!!!  Persze ha jön a vége az, hogy egyem a lelked de ügyes vagy, megdicsérem.

Végül is ez a módszer nekem is jó :)))) Minden dühöm kiadom magamból, kiordibálom magam a hegy tetején, oszt még csodálkozom, hogy semmi egyéb nem tud kihozni a sodromból! Még jó, hogy ilyen konokul keményfejű az ebem… vagy ki tudja. Ha nem lenne akkor talán nem is kéne ennyit kiabálnom rá!

Szóval másfél óra gyorsított tempójú séta volt. Szerencsére enyhén borus volt az idő, meleg se volt kimondottan. De ez PrezLeenek alig alig kottyan meg! Úgy terveztem, hogy innen visszaautókázunk a görkoris helyig, és ott is elszórakozunk egy keveset! De nem tettük! Mivelhogy megpillantottam a második csodálatosan fantasztikus görkorcsolyázásra kutyával eccerűen ideális utat!  Pont ott volt mellettünk! Minek kanyarogtunk volna még félórát??? Hát felcuccoltunk, PrezLeere feladtam a görkorit, magamra a hámot… ja nem, fordítva 😀 és indultunk is.

Fura mód… ARRA húz, nagyon ügyesen, de tényleg. Üget, nem kezd el rohanni, vagy ha mégis tesz erre próbálkozást, akkor a “lassan”-ra lelassul megint normálisra. Az “állsz” vagy “állj meg” parancsokra és most már a görkori fékező hangjára is azonnal áll le, de ERRE az ördögnek sem akar egy icipicit se húzni.  Vagyis az útszakaszon csak az egyik irányba húz, a másikba szalad mellettem. Fáradtnak nem fáradt, mert ha megint elindulunk ARRA, akkor megint húz, vissza sehol semmi. Gondolkozom miféle okoskodás történhet a fejébe, de egyszerűen nem tudok rájönni… Vagy 5x ismételtük meg a köröket, vagy 2x majdnem fejre estem (saját hibámból!) és egyszer jól összevesztünk PrezLeevel, mert akkor majdnem miatta estem le. Na aztán innen hazajöttünk.

Azt hiszem kifáradt… Valamennyire. De azért ne bizakodjam el magam oly nagyon… ez a fáradtság nála nem tartos! De ha felbosszant, holnap úgyis megyek falura, és a görkoris hely fele veszem az irányt! Kicsit megszaladtatom, majd utána kiviszem Győzőhöz további mozgatásra! Hétfőn tuti fogok tőle tudni dolgozni. Olyankor egész nap alszik!

Ma elmentünk tekeregni az erdőbe majd görkorizni. Már javában róttuk a köröket, PrezLee ügyesen húzott (ha éppen volt kedve) vagy szaladt mellettem, ha nem volt. 2-3 helyi kutya megugatott, megmorgott, majd gondolom látták, hogy “ezek mégcsakazért is itt idétlenkednek de csendes bolondok” és békünket hagytak… Egy két ugatás volt felénk az elkövetkező körökben, de ez már csak a miheztartás végett… Igaz volt nálam egy kis flakon víz, amivel az acsarkodó vezérebet kicsit megloccsantottam… aham, én is a miheztartás végett. Érzem, hogy előbb utóbb “elfogadjuk” egymást… mármint ők azt, hogy én és ebem ott gurulunk meg szaladunk,  én meg, hogy néha megugatnak… és netán ha baj van akkor megjelenik valami fehér autós herceg és megment… Ahogyan első alkalommal megjelent valami kék autós, igaz nem herceg, de ez is meg akart menteni ám!!!

A helyzet fölöttébb vicces volt. Ugyanis épp a fékezés művészetét igyekeztem elsajátítani, mikor egyszer csak a kutyák nekifogtak ugatni. Namármost ha lökött ebem elindulna (nem teszi szerencsére…) akkor még gyalog is elvinne, nehogy kerekekkel a lábamon. Mindezt a fojtó lánccal …  Persze ő nem tudja, vagy teszi magát, hogy nem tudja, hogy erősebb mint én.  S akkor én viszonylag “instabil” módon igyekeztem megállni, amíg elmegy a kocsi, miközben az ebek ugattak minket, és ekkor jelent meg a megmentő. Vagyis ő volt a kocsiban. Ahelyett, hogy továbbállt volna, megállt. Szerintem azt hitte megijedtem a kutyáktól (mennyire szerencsétlenül állhattam képzelhetitek!!!) és kiszólt, hogy vigyázzak mert “rém veszélyesek”… Vigyorogtam egyet, hogy ühüm, köszi, de nincs nekem bajom a kutyákkal, csak nagyszájúak, a fékkel van inkább gondom.

Nézett. De tényleg. Nagy tágra nyílt szemekkel. Az arckifejezése valami rajzfilmbe illő teljes érthetetlenséget sugárzott… Azt hiszem rosszul esett neki, hogy hőstettét (megmentési szándékát) semmibe vettem… és nem voltam hajlandó valami igazi hercegkisasszony módján elájulni… Hiába na, későn kapcsoltam, addigra már elment. Valszeg valami más megmentésre vágyó hercegkisasszony felkutatására sietett… Ja és a kutyák tényéleg nem ettek meg… Akkor sem, és ma sem!

Hogy mi köze van ennek a dolognak a május elsejéhez? Nos ennek az égvilágon semmi de semmi köze nincs. De van annak ami most következik.

Jó 4 kör után kifáradva elindultunk hazafele. Úgy tervveztem elgurulok a Kauflandig és vásárolok ezt meg azt. És lehet amazt is. El is indultam, de akármerre akartam venni az irányt arrafele mindenhol dugó volt. Így hát értetlenül bár, de hazajöttem többszöri nekifutás után.  Ejsze nem fogok félórákat állni a sorban, és szennyezni a levegőt, inkább hazajövők és elmegyek a sarki boltba alapon…Még mindig csak hözöngtem magamban és egyszerűen nem értettem mi a fene franc ez a hatalmas tömegmegmozdulás, mintha mindenkire most jött volna rá a mehetnék!!! A boltban tudtam meg végül! Hogy holnap május elseje. A munkások ünnepe! És a sok kisi szorgos jómunkásember igyekszik valahova.

Tuttira itthon maradok. Ha borus az idő, holnap senki nem lesz az utcákon!!! REMEK. Komolyan! Imádom ezeket a tömegelvonulós hétvégeket. Ilyenkor kell igazából a “citybe” maradni…

Ez a PrezLee “rendes” neve. Mármint a hivatalos neve. Mert a rendes neve az PrezLee 😀

Vettem egy Pedométert. Gyaloglásmérő. Megláttam az interweben, és egyenesen Hong Kongból érkezett postán. Annyira “baromira olcsó” volt, hogy akár azon is csak röhögtem volna ha nem működik…De működik. Lehet, csak annyit fog tartani mint a Ledes Nyakörv… Persze Sacc/KB mér csak, valami megközelítő értékeket, de most nem is a milliméteres pontosságon van a hangsúly. Szép kis herkentyű. Azonnal magamra csatoltam és ellenőriztem. Mérni mér valamit.  Végül is figyelmeztettek, hogy há mér, csak nem nagyon pontos…

Gondoltam, hogy magamra akasztom, és elmegyek például kocogni egyet a “szokásos útvonalon”, amiről tudom mennyi. És megnézem, hogy a végén mutat e annyit vagy nagyon elszámol. Ha mutat akkor a következő kocogás alkalmával, ugyanazon az útvonalon az ebre akasztom és megnézem mit mutat. Ha megközelítőleg ugyanannyi távolságot mér rajta is, akkor működik, ha nem akkor nem…

Még nem jutottam el az igazi próbáig, mivel nem voltam kocogni. Ellenben a lakásban az ebre akasztottam és nem mér semmit rajta. Az is lehet, hogy azért mert csak jött ment, nem kocogott, nem ügetett és még csak nem is lépegetett eléggé tempósan sem. De ki fogom próbálni és elmondom mi a konklúzió!