Anyós ülés…

PrezLee hátul utazik.  Egyszer megpróbáltam az első ülésre rakni, mert azért akkor hátul elférne 3 ember… de nem akart ott maradni. Ahogy elindult az autó hátra szökött. Ma készültem kiugrani egy csöppet falura, megálltam ezt azt vásárolni. Miközben vár rám a kocsiban, az  anyós ülésre szokott telepedni. De onnan hátra szökken mikor beülök a kocsiba. Erre ma a Praktikerből kijövet továbbra sem akart hátra menni.  Szóltam egyszer, de nem erőltettem, gondoltam ez se lesz rossz, hátha megtanulja, hogy ott is üljön. Na és ült is, egy olyan jó kilométernyit 😀 Nagyon “cukimuki” volt, hogy valami jó divatos szóval éljek 😀 😀 😀 Aztán megunta a dicsőséget és a hátsó székre mászott.

Kommunikálunk

Azt hiszem a lakásban tartott (vagy emberközelben inkább), de semmiesetre láncon és néha  odadobva neki egy maradék kutyáknál a legcsodálatosabb a kommunikáció. Persze minél közvetlenebb a kapcsolata az emberrel, annál többet kommunikál… PrezLee például mindig meg tudja magyarázni nekem félreértés mentesen ha szomjas vagy éhes… Aztán ha menne tekeregni akkor is “elmondja” na meg ha csak unatkozik azt is jelzi. Ráadásul újabban kihív a balkonra ha valami érdekes látnivaló van…

Tegnap egy új ötlete támadt… méghozzá elkapta a farmerem szárát és azt kezdte cibálni mikor nagyon mehetnéke támadt… Ja igaz már én is a táskámat kerestem meg mittom’ én mit és a nyakörv már rá volt akasztva, de így jelezte, hogy igyekezzek már,  nem mind húzzam az időt 😀

Nagy figura!

Bátor

Tegnap esős idő volt, és megkerestem az esernyőmet. Mint kiderült az egyik olyan ernyő tartó lába el van törve, emiatt suta az esernyőm. Igencsak ideje lenne vegyek egyet… Na és hogy kissé kényszerítsem magam egy új ernyő vásárlására, hát nekifogtunk játszani az ebbel… Szaladt jobbra balra, támadta az esernyőt, megfogta, elengedte, nem ijedt meg tőle akkor sem ha hirtelen felemeltem és elengedtem az meg zajosan kinyílt.  😀 Végül jól eljátszadoztunk az ernyővel, és még vagy 2 lábát tönkretettük 😀 Úgyhogy most már vehetek új ernyőt, de legalább tudom, hogy merészen és bátran megvéd a gonosz esernyőtámadástól.

Lakberendező

PrezLee a tegnap megint lakberendezőt játszott… van nekije egy hatalmas puha bió paplana. Olyan, hogy még én is megirigyelem tőle néha. Turkáltam már rég, gondoltam ha puha ágyikot biztosítok neki, akkor nem fog az ágyra felmászni. Nagyjából az ötlet jónak bizonyult, és ez az izé még mosható is.  Persze nagy hátránya, hogy fehér, de azért ahhoz képest nem is olyan szörnyű. Nos ezt a fekvő alkalmatosságot tegnap elkezdte hurcolni a lakásban… észrevettem és megkérdeztem mit csinál… erre nagyon fura arckifejezése lett, mint a rossz gyerekek akik rajtakapva vannak és mégcsak azért is folytatják tovább hurcolta… persze lépett rá, botlott meg benne de sebaj valahogy csak kicipelte a balkonra! Ja akkor vettem észre, hogy a frissen mosott autóspokróc 2 is a balkonon van már… Lehet ő is csillagokat akart nézni az éjszaka??? Ej ej bolond eb!

Méghogy jó :D :D :D

Na hát ma kettő olyan rosszalkodást művelt a drágaság, hogy egyből a mérleg visszakerült a helyére. Vagyis nem romlott el PrezLee, valszeg nagyon fáradt volt és azért tűnt jónak! Sőt a tóhoz való kiruccanásunkkor is tett rossz fát a tűzre! Kezdjem talán azzal…

Egy adott pillanatban én a parton voltam, a többiek és PrezLee is a vízben. Az egyik csaj elkezdett a tó közepe fele úszni, PrezLee meg nagyon elindult utána (szerintem megmenteni akarta :D) Egy ideig hagytam, majd inkább visszahívtam, mert ilyen nagy tóba ilyen sokat nem úszott még, oszt gondoltam ha nekikezd fulladozni mi a fenét csinálok? Szóval ússzon, de azért ne épp a tavat akarja átuszni… S akkor kijött a vízből és be akartam menni én is. Be is mentem, erre ő a parton maradt de be nem akart többet jönni. És hogy engem is kicsalogasson fogta magát és elkapta az izolirt (polifoam vagy mi a szösz a neve, aludni szokás rajta kiránduláskor) és elkezdett vele rohanni körbe körbe… A baj csak annyi volt, hogy az nem az enyém vot’!!! Na iramodtam én ki a vízből azonnal, amikor meg látta, hogy sikerrel járt, ő is abbahagyta a hurcolászását… Persze jól összesározta, szerencsére nem szakadt ki!

Ma… megyek a fürdőbe és látom, hogy a szemét az biza kiborítva… PrezLee kutatott. Nekifogok sepregetni, meg feltakarítani a dolgokat erre látom, hogy csupa tej minden… Na igen. Volt egy zacskó alján fél deci tej, ami kissé megsavanyodott. Bekötöztem a száját és a kuka mellé raktam. Belátom ez az én hibám volt, de a fene gondolta, hogy bemegy a fürdőbe rendezni! Biza bement és biza ezt a zacskót is szétszedte, tejet kiborította, és az egész befolyt a gumiszönyeg alá. Még jó, hogy a szemetet is kiborította, és nekifogtam sepregetni mert lehet a szagra veszem észre ott a tejfoltot a szönyeg alatt!!!

Este fele meg készültem virágokat öntözni. Mivel sok van, hát megtöltöttem 2x 2.5 literes flakont majd az egyikkel elindultam. Még az ajtóig sem értem, PrezLee szépen lepacsizta a másikat… Puff… Még jó, hogy nem tömbházba lakunk… lenne mit fizessek az alsó szomszédnak eláztatási díjat!!!

Kutyakiállítás dillema…

Arra már rájöttem, hogy nem az én világom meg valahol semmi értelmét nem látom a kutyakiállításnak. PrezLee nem e célból lett véve. Már nx a tudomásomra hozták, hogy ebben meg abban nem standard, de őszintén ez kit érdekel? PrezLee egy tényleg fantasztikus kutyává cseperedett, úgy lelkileg mint kinézetileg is, akik találkoznak vele mind oda meg vissza vannak érte, hogy milyen szép, már PrezLee megszelídített kimondottan kutyát ki nem álló személyt is, szóval PrezLee nagyon “ott van”. Mint kutya. Hogy ebben meg abban nem standard.. hát ez van, nem fogok emiatt se lelkibeteg lenni és kevésbé szeretni őt.. Ellenben elvinném mégis kutyakiállításra, legalább megpróbálni megszerezni egy két címet.

A pakkliban az is benne van, hogy mégsem ő kapja meg. Nem fog ez különös lelki problémát okozni neki sem, nekem sem, persze biztos nem fog jól esni és tortát se fogok rendelni valami elmarasztaló bizonyítvány miatt…

A baj az, hogy magam nem tudom eldönteni, hogy kell-e vagy sem az a kiállítás nekünk, hogy ahelyett, hogy “elpocsékolunk” egy hétvégét amelyen mindketten csak stresszeljük magunkat inkább menjünk egy hatalmasat kirándulni valahova…

Na még rövid időm van gondolkodni… a legközelebbi kiállítás amire “szándékozom” elmenni (messze nem biztos) az Marosvásárhelyen lesz szeptemberben, majd Tordán októberben és itt Kolozsváron novemberben…