Kategória: Ontopic

Ma véletlen előkerült rejtekéből a rögbi labda. Vagyis eddig is kvázi ugyanott helyezkedett el, a NAGYFŐNÖK nagy asztalán (persze, hogy én lennék a nagyfőnök és az én asztalomon… nehogy már PrezLeenek íróasztalra lenne szüksége és igen, azt csak ő hiszi, hogy ő a főnök :P)  csak épp igyekeztem valami mögé elrejteni. Mondjuk nálam nem nehéz azt a valamit megtalálni, mert előbb utóbb mindig akad valami… Pl. a táskám, a fotós táska, a füzeteim stb.  Ma rendet raktam az asztalomon és így sokkal kevesebb valami volt ami mögé rejthettem a “wügbi” labdát… s kimentem a konyhába teát főzni, erre mikor jövök vissza látom, hogy őkegyelme épp lehuppan az asztalomról a két első lábával és nagy büszkén indul a labdával a másik szobába… rászoltam, TEDD LE AZONNAL TOLVAJ GAZEMBER. Pont így mondtam. Nos nem tudom, hogy most akkor a Tolvaj, a Gaz vagy az Ember szó hatotta meg… de képzeljétek letette! És nézett csúnyán, hogy na jó, hogy ezt a kis élvezetet is elveszed tőlem.

De nem adhatom neki a labdát amikor ő akarja 😀 😀 😀 Csak amikor én… mert akkor hol az én lehetőségem gonoszkodni????

Reggel 5,56 perc. Már egy jó órája hihetetlen éles hangon vinnyogott a drága ebem. Eddig bírtam, itt elfogyott a cérna… Rászóltam még aránylag nyugodtan de nagyon határozottan: CSEND majd elvonultam a fürdő szobába. Kénytelenek voltunk bevetni egy új trükköt, miszerint PrezLee herceg (kicsit sem hozzá méltó módon) a falusi éjszakákat a konyhában tölti méghozzá megkötve a fűtőtesthez…Így megúszom az éjszakai kóricálását, meg azt, hogy a képembe nézzen, persze a nyafit nem…

Miután kijöttem a fürdőből gondoltam ejsze elengedem hátha rengeteg vizet ivott és az a baja, ki is ment és elkezdett játszani Győzővel az udvaron…Az udvaron nem hagyhatom, mert annak utcai koncert lesz a vége… így behívtam majd a helyére tessékeltem..én vissza az ágyba és gondoltam alszok… nos nem aludtam. Hallgattam a PrezLee koncertjét, amit az ördögnek se akar abbahagyni. Rémes egy visítós, vékony idegtépő hangon tud kornyikálni, és végül csak elérte, hogy minden de minden türelmel elszállt, felkaptam a papucsomat és azzal rontottam ki az ajtón, majd kettőt húztam a fenekére…Merem állítani, hogy kb egy simogatás a négyzeten volt ez neki, nem is tartott sokáig a hatása, sőt mintha örömmel vette volna tudomást, hogy na legalább foglalkozik velem…

Tegnap meg… úgy ugrott ki a kocsiból, hogy a kocsi ajtó a lábamról pattant vissza, azt hittem ott esek össze, majdnem szúnyoghálóstól rontott be a házba és miközben a vásároltakat hordtam be, a kukának ment neki, hogy utolsó percben kaptam el ne boruljon fel… Hihetetlen egy heves eb tud lenni… azért ez jó lenne ha egy icipicit alábbhagyna…mert amúgy egy tündér… féktelen tündér na…

Ilyen se volt a történelemben… Lehet orvoshoz kell menjek, mert én nem szeretem a telet, hideg van meg fázós vagyok… De most várom a telet 😀 Méghozzá azért, mert mikor jó hideg lesz, felveszek magamra valami jó meleg ruhát, méghozzá jó vastagot és akkor fogok rögbizni PrezLeevel a hóban! Méghozzá azért… mert nincs külön rögbi ruházatom, pedig előbb utóbb valami sebesülés lesz a vége ennek a játéknak… Sejtésem szerint nem ő fog megsebesülni hanem én… Úgy faultol mint egy nagy, még harap is csak megszerezze a labdát. Persze nem aggresszió meg ilyenek, gond nincs, csak tényleg minden “eszközét” beveti a labdáért. Azon gondolkodom, hogy vajon idővel ez a hebehurgyasága csökkenni fog még? Na nem mikor öreg lesz, hanem mondjuk egy fél év alatt mikor elméletileg “megkomolyodik” és felnőtt kutya lesz egészen?

Á mégis remélem, hogy nem…

Mert PrezLee egy nagyon művelt, könyvszerető kutya. Látja, hogy én olvasok és akkor ő is olvasni akar… Kicsit használhatatlanná válnak a könyvek amelyeket “kiolvasott”… de remélem kerül egy kis kultúra a fejecskéjébe!

Na ez az egyik fajta olvasás… a másik az arról szól, hogy “na a fene egye meg, a tulajdonom kapott valami elfoglaltságot ami sokkal érdekesebbnek tűnik mint én (gondolja ő)… mert ugye itt sóhajtozok meg ledobom magam meg akármi és még csak RÁM SE NÉZ. Ez több a soknál, nem lehet kibirni, hogy a központ ne én legyek, tennem kell valamit… Ha odaviszem a rongyit vajon elég lesz neki?? Nem… nem akar rongyozni, hmm nem akar játszani 😀 Valami nagy baj lehet, folyton abba a papír micsodába néz, lapoz és bólogat… tán nem beteg??? Gyorsan tennem kell valamit, hogy figyeljen rám, még a végén kicsúszik a markomból és az nem lesz jó! Odamegyek hozzá, előszedem a legmacskásabb szememet, hozzá dörgölöm magam és rém szomorúan sóhajtok egyet, a fejemet meg a könyvére hajtom. 😀 Akkor biztosan nem fog tudni olvasni, hiszen 😀 ha oda néz engem fog látni!!!”

Na szóval ez történik… ülök  a széken, ölömbe a könyv, erre jön PrezLee és beledugja a fejét a könyvbe és néz, hogy ne má azzal foglalkozzak hanem vele … 😀

DINNYE :)))) Le kell fotózzam legközelebb… Ha sikerül persze

Tulajdonképpen ma nemcsak tekeregni mentünk ebbel, meg járkálni, hanem 😀 Sapkavadászaton! Ugyanis történt régen kint a régen, legeltek a nyuszikák (ez valami aranyos nóta, na most nem legelt semmiféle nyuszika és nem is rég történt) korában 😛 kimentünk csillagokat bámulni. És ide mentünk lévén közel és egyszerű a kijutás. Na meg fogalmam se volt meddig maradunk hát tudtam, hogy az éjszaka folyamán egyszer csak nagyon elkezd fázni az ember lánya és milyen jól fog egy sapka. Becsomagoltam gondosan a sapit, az izolirt(polifoam), meleg ruhát, és szóval rövidre fogva kimentünk és bámultuk a csillagokat… Majd hazajöttünk és mikor kipakoltam a táskámból jutott eszembe, milyen nagy marha voltam, ugyanis a sapkám, belegyömöszöltem az izolir közepébe, majd ott mikor kiterítettem messze röppent a sapka és még csak észre se vettem a sötétbe.

Jelentem a sapkát megtaláltam, PrezLee meg volt olyan disznó, hogy mikor segítségét kértem “keresd a sapkát PrezLee” akkor egy igencsak hűvős tekintettel rám pislogott a bokor mellől (ahol valami Nagyon Fontos Szagolnivaló lakozott) majd tovább folytatta a szaglászást mintha mi sem történt volna… Igen, így bánik velem a drágalátos kutyám…

Jó jó.. tudom én neveltem 😛

A lényeg az, hogy mindenféle “karcolás” nélkül meguszta a sapim a szabadon töltött néhány napot és éjszakát. Még nem kérdeztem tőle, ha nem-e félt… nem is merem mert mi van ha összetört a lelke nekije? Hol kapok sapka pszihó mókust???

Juj de nagyot tekeregtünk ma PrezLeevel… Voltam a citybe mindenféle fene dolgokat kifizetni, a tömeg, a várakozások, a papír tologatások teljesen elvették a kedvem a városi sétától. Így behuppantunk az autóba és kivonultunk az immár standardá vált hármas számú görkoris helyre. Azért standard mert nagyon közel van, onnan csak kettőt lépünk és máris ott az erdő vagy hármat és máris ott a tisztás… Szóval ideális a hely minden szempontból. Igen ám de eddig csak az erdő mellett, az erdőben bóklásztunk és ott balra kicsit a nagy fa mellett van egy út, ami szépen elhalad az erdő mellett, majd keresztül vág rajta megérkezünk a nagy mező szélére.  És kiváncsi voltam, hogy a nagy mező másik szélén ha lenézek mit fogok látni… Megnéztem majd visszafordultam. Egy jó órát gyalogoltunk, PrezLee eszeveszetten rohant egész idő alatt. Kár, hogy nem működik rajta a pedométer, mert érdekes lenne megfigyelni mennyit járkál. Hol itt volt,hol ott volt, cikázott rohangált és időnként jött ellenőrizni hogy merre vagyok…

Hogy a liba legyen kövér és tényleg fáradjon ki miután visszatértünk a kocsihoz, még egy adagot görkoriztunk si.. Pechemre ettől marhára elfáradtam én is.. meg sajog a lábam, de nekem kellett dobi, úgyhogy nem panaszkodom!!!

😀 Ja közben rájöttem, mitől van tele kék foltokkal a lábam! Hát a rögbizésünktől! A szoba rögbi egészen durva sport ezzel az ebbel… igaz én is jól megfogom a lábát, meg lökdösödünk rendesen, de ő sem rest elkapni az enyémet, vagy akár csak vadul nekem jönni, hogy majd felborulok… Ki kell próbáljam a rögbit mondjuk a réten… csak nem ezzel a labdával, mert tönkretenné amilyen majom 😀 Csak sejtem, hogy ott nem érdekelné ennyire… Na de próba szerencse.