Kategória: Ontopic

Most érkezett meghívó az idei Eurodogshow alkalmából megrendezett Speciális Doberman CAC kiállításról. Ez egy nappal az Eurodogshow előtt lesz megtartva. Nem hinném, hogy el fogunk menni, PrezLeevel biztosan nem, csak úgy meg a csoda tudja szeptemberig mi lesz.  De gondoltam háthaérdekel valakit.

Alább vannak a részletek, angolul. A honlapon ugyan szétnéztem, de nem láttam semmi különösebb információt, valószínűleg később kerülnek ki.

Date: Wednesday, September 29, 2010

Time: 9:00am – 5:00pm
Location: Celje Slovenia
Street: Dečkova 1
City/Town: Celje, Slovenia

Special Doberman Show – Euro Dog Show 2010,
29. September 2010 in Celje, SLOVENIA.

Judge: Mr. Hans WIBLISHAUSER (D) & Mr. Dr. Pierluigi Pezzano (I).

ONLINE – entry form on http://www.kldos.net
More information: E-mail: info@kldos.net

PrezLee hazudik 😀 szemrebbenés nélkül méghozzá!

A történet ott kezdődik, hogy egy teljes pulyka jutott PrezLeenek. Emberi étkezésre alkalmatlannak minősült de nem volt semmi olyan baja ami miatt a kutya ne ehette volna meg. Így ezen alkalommal PrezLee igencsak guszta hatalmas pulyka mell darabbot kapott. Annyit és akkorát, hogy végül becipelte az egyiket az ágyába és ráfeküdt, mert megenni nem bírta.

Kérdem tőle, PrezLee éhes vagy? Erre mit tesz a drága??? Felszökken és “jaj de éhes vagyok”ot mutat be nekem, de olyan hitelesen hogy az ember tényleg hajlamos lett volna elhinni, ez az eb nem kapott enni egy hete…

Nos igen, ennyire lehet bízni abban amit “mond” 😀 😀 😀

Elhatároztam, hogy ezentúl én bosszantom az ebet,nem várom meg míg ő bosszant engem 😀 és lőn . Feküdt a helyén (UGYE NEM VAGYOK NORMÁLIS), szundikált, mikor nekifogtam a legkeservesebb “kutyasírást” kinyögni magamból és majdhogynem autentikusan vinnyogtam. A reakció nem maradt el, a nyugodtan szunyókáló eb azonnal felpattant és rohant vigasztalni.

Lehet ezért háborodik fel, mert ugye én nem rohanok, ha ő vinnyog, sőt még a cukrom is felmegy.

Minden esetre nagyon édes volt az értetlen pofija, ahogy igyekezett megfejteni, hogy mi is a bajom 😀

Hétvégén PrezLee uraság csinált egy figurát… elment tekeregni. Szerencsére mindezt tette falun, ahol 1.) mehet egészen “kegyetlenül sokat” és nem találkozik csak esetleg valami kóbor ebekkel, amelyek esetleg megtépázzák, de ez már legyen az ő baja (amennyiben ugye nem szedik szét teljesen), 2.) ismeri a terepet.

Történt ugyanis, hogy kint voltunk falun. Apukám kiment vele és Győzővel a mezőre és egyszer csak PrezLee eliramodott és vágtatott mint aki se nem lát, se nem hall. Apukám visszafordult, gondolta ezzel “meghatja” őfelségét, de nem.. semmi reakció. Otthonról láttuk még amint eszeveszetten rohan fel a domb oldalon a másfél kilométerre levő “szomszéd” tanyájára.

Na itt vannak ebek, nem is egy, akikkel meg ugye akár jó nagyot verekedhetne is, de mit volt mit tenni? Semmit sokáig. Vártunk egy ideig, olyan fél órát, majd na akkor menjük valahonnan szedjük össze az ebet. Apukám elindította az autót, hogy na megy azzal. Erre még ki se hozta a kocsit az udvarról, mikor látom ugyanott a távolba a barnaságot rohanni, ugyanolyan eszeveszetten, de immár vissza. És igen, szépen hazajött. Megnéztem, nem láttam rajta semmi komoly nyomot, úgyhogy tudja a fene mit művelt.

Ma azonban egy kis sebet felfedeztem a fülében, nem tudom, ha ott szedte-e össze vagy máshol… nem halálos, nem is vészes. Mondjam úgy akárhonnan szedte, megérdemelte.

Boldog szülinapot PrezLee uraság!

El sem hiszem, hogy PrezLee két éves 😀

Lelövöm!!! Prezleet persze. Ma nagyon az agyamra ment. Ez meg leginkább akkor történik meg mikor valami olyan munkám van, amire maximálisan oda kell figyeljek és ő nekifog “idegen nyelvet” beszélni. Magyarul mondva nyávogni meg vinnyogni. Hogy mi baja van, azt ő sem tudja, mert igazán semmi, csak épp unatkozik. Ja meg észreveszi, hogy nem figyelek rá és akkor sóhajtozós, nyafis lesz a hangulata. Ellenben ma már közel álltam, hogy veszek a teás csupromat és jól hozzá vágom, mert tessék csak elképzelni… fekszik valahol és egyszer csak “nyaff”. Majd még egy nyaff, majd még egy még egy még egy és még egy. És hihetetlenül kitartó!

Addig addig nyafog, míg ugye már képtelen vagyok egy szikrányit is odafigyelni, rászólok, de nem hatja meg… sértődött lesz, de még jobban rázendít a most már enyhén felháborodott dühösebb nyafogásba.  A rossz, hogy addig csinálja, míg nagyon feldühít és már ráordítok . Na akkor megszeppen és a helyére megy. Aránylag csendben ül egy darabig, legközelebb akkor “jelentkezik” ha tényleg valami baja van. Mondjuk pisilnie kell…

Az idegesítő a viselkedésében, hogy igencsak képes kihozni a sodromból ezzel és csak akkor hajlandó abbahagyni ha már nagyon dühösen ordítok rá. Addig csak folytatja. Mintha próbára akarna tenni, hogy meddig bírom idegekkel. Nos legközelebb azt hiszem megint alkalmazom a pohár vizes trükköt, ami elég jól bevált egyszer. Csak a szekrény is vizes lett…

Na persze ehhez még hozzá kell adni, hogy miután így “összeveszünk”, a nagy hallgatás után jön a békülés és  akkor olyan “na ne haragudj” képpel közeledik. Teljesen megváltozik az arckifejezése, amikor szólok hozzá és megkérdem barátságosan, hogy akarsz menni???

Nagy figura ez az eb.