Kategória: Ontopic

Még mindig hulla fáradt vagyok 😀 PrezLee nem hagy pihenni, reggel 5 órakor felköltött, mert ő kipihente magát. Lehuppantam az ágyból, összeszedtem az éjszaka produkált meglepiket, közben félálomba koncentráltam nehogy véletlenül rátapossak a mindenhol pont láb alatt ficánkoló kiskutyára, illetve megharcoltunk, hogy kié legyen a földfelmosó, a seprű és egyéb ehhez hasonló mulatságok… Mire sikerült mindent eltakarítanom, PrezLee olyannyira megpendült, hogy ugrabugrált körülöttem éles hangon ugatva, ami jelenleg inkább visításhoz hasonlít…

Ezután megpróbáltam felöltözni, de őfelsége úgy gondolta, elcibálja a nadrágomat… Majd mikor megegyeztünk, hogy ez mégis az enyém méltatlankodva ült és nézett… Annyira aranyos tud lenni ebben a korban, hogy azt le nem lehet írni.

Próbálgat mindent, kóstolgat mindent és mikor “tilosba” jár, szólok neki, hogy “pfuj” a válasz az egy huncut tovább ugrálás majd megint vissza, hogy tényleg nem szabad… Időnként pedig úgy viselkedik mint a rosszcsont gyerekek 😀 Például van egy cserép, amelyet már megbányászott… most is sunyítva közelít feléje, és mikor már már hozzáér, mintha várná, hogy jöjjön a tiltás, és még mielőtt megérkezik már tovább is ugrott…

Hát igen, PrezLee még egy jó ideig öleb lesz… Kíváncsi vagyok mire megnő akkorára, hogy járkálhat lépcsőkön milyen nehéz lesz… Biztos mint egy zsák só! Már így is van egy súlya… megmérte az orvos néni és pár gramm híján 7 kg. Mivel még oltásokat is kell kapjon, kb két hétig nem szabad olyan helyeken járkáljon ahol más kutyák is szoktak. Ez meg az utcára nem érvényes. Így türelmetlenül várjuk az idő múlását, hogy mehessünk már ki, hancúrozni  más kiskutyákkal. Addig is mindehova ölbe kell cipelni.

Vasárnap amíg vártuk az orvos nénit, biza elfáradt a kezem pár perc után. Van azért súlya a huncutnak!

Ma találtam meg véletlenül egy könyvet a kutyaápolásról.

Beteszem ide a linket, mert másképp nem fogom megtalálni legközelebb.

Kutya Ápolás

Ma felfedezte a növényeket… valószínűleg a puha föld vonzotta, mert mikor előjött ficánkolva tiszta föld volt az orra. Szerencsére a három bazsalikom palántából csak kettőt gyilkolt meg, de ez se tragédia, hiszen van még egy egész zacskó magom, legrosszabb esetben újra ültetem…Ma próbálkozott megkóstolni a nagy Ficus Elastica levelét is, szerencsére nem sikerült neki, mert résen voltam.

Gondolkodtam azon, hogy az összes növényt olyan helyekre tegyem ahol nem tud hozzájuk érni, de inkább csak a mérgezőket tettem oda, illetve azokat amelyeket rettenetesen féltek… Azt szeretném ha megszokná szépen lassan türelemmel, hogy azok ott vannak és ne járjon velük… Nem is fog amíg nem hagyom unatkozni, és rögtön a dorgálás után mutatok neki valami alternatívát amivel játszódhat és amint azt a “jó” valamit veszi kezelésben azonnal megdicsérni. Ha minden növényt védelembe helyezek akkor szinte biztos, hogy mikor később akarom őket a helyükre rakni, mindent szétszed.

Ma játszadoztunk, igazából a nevét tanítom meg neki. Ha éppen figyel, akkor már tudja a nevét, de ha valami sokkal érdekesebb köti le a figyelmét akkor még nem reagál. Nem is szoktam sokat próbálkozni, csak addig amíg látom, hogy nem lankad a figyelme, utána hagyom játszani az éppen soros akármivel.

Mindenféle érdekességet igyekszem adni neki: jelenleg van egy fekete kinga darabja (olyan pánt amelyek a hátizsákokon szerepelnek), nagyon élvezi ha húzogatom előtte, van egy teniszlabdája, egy Montain Dew-os fél literes flakonja, illetve egy darabka nyers murkot is adtam neki, meg egy darabka almát.

A murkot nagyon élvezte, rágcsálta, tologatta az orrával, de még nem akarta megenni. Az alma darabkát még jobban. A garázsban van egy kordelin darab is, amivel önként kezdett el játszani, nosza akkor adtam egy olyat is. Ez is leköti néhány percig, majd elfárad és a helyére megy aludni.

Ébredés után pár perccel, ahogy elkezd mocorogni és nyújtózni felkapom és viszem le. Alig második napja végezzük ezt, és egyre könnyebben megy. Ma csak egy “meglepi” volt, igaz nagyon figyelem és ha gyanúsan szaglászni kezd akkor szaladunk le. Ha csinál valamit akkor megdicsérem, ha nem, akkor csak játszunk egyet a kordelinnel és jövünk vissza. Kis figyelemmel hamar meg fogja tanulni a dolgokat.

A fülikét kellett megnézzék, ugyanis a kötözés alatt valami csúf váladékok keletkeztek. Tegnap fertőtlenítették a fülét majd nem kötözték be ugyanis akkor sokkal gyorsabban gyógyul. A gond csak az, hogy időnként vakargatja a fülét és ezzel felszakíthatja a friss forradásokat. Kipucolták a sebet, majd valami rettenetes kék antibiotikumos akármivel fújták be a sebhelyet. Ettől rettenetesen furán néz ki :).  Most szabadon lobognak a fülecskék, nemrég kentem be heg képző kenőccsel majd megmasszíroztam a fülikéket. Kezdetben mocorgott, majd mikor érezte, hogy ez nem okoz fájdalmat neki majd elaludt a kezem között. Mikor már rég vége kellett volna legyen a masszírozásnak ő még mindig csak ült és várta a folytatást. 🙂

A tegnap elég nehéz nap volt, ugyanis azelőtt egész éjszaka nem aludtam, ráadásul fárasztó volt az utazás maga…Na de ilyenek az első napok. Nagyon szereti a pociját, állandóan enne, és mintha soha nem elég neki az ételmennyiség amit adok… Pedig a súlya szerint elég. No meg a hasmenés még mindig létezik, gondolom, most meg kell szokja az itteni vizet is… Szerencsére ezekben a kezdeti időkben nagyon sokat alszik, így szépen lassan egymáshoz szokunk.

Tanítgatom a nevét is, ha elég közel van akkor elég gyakran jön… persze ilyenkor kap valami finom kis jutalomfalatot.

Tegnap labdázott. Találtam egy régi teniszlabdát amit megmutattam neki, majd elgurítottam. Rögtön utána ment, és visszahozta, de csak a pokrócáig, nem nekem. Finoman elvettem tőle, majd egy párszor elgurítottam 1-2 méterre. Utána vetette magát, a szájába vette és hozta a környékre.

Mondhatni az “ülsz” szinte már megy is neki… Hihetetlen, hogy milyen könnyedén és sokat tudnak megtanulni játék közben… Ezt a korszakot nem szabad kihagyni. Később mikor az igazi nevelés elkezdődik ezekkel a játékból megtanult “parancsokkal” nagyon kevés igazítanivaló lesz.

Tegnap meglátogatott egy barát pár. Nekik van egy kb. másfél-két éves boxerük, és jöttek megnézni PrezLee-t.  Az ajtó nyitva volt, így nem csengettek hanem “belopóztak”… Meglepetés volt számukra és számomra is, hogy a pokrócán fekvő kiskutya kissé mérgesen ugatott vagy 3-at. Eddig még nem hallottam ugatni.

Ugyanakkor a tegnap este tőlem megijedt. Nagyon vicces volt a helyzet, ugyanis ő kint maradt a konyhában amikor én bejöttem valamiért a szobába. Valamivel játszott és nem figyelt arra, hogy jövök visszafele, egyszer csak ott voltam a konyhába. Ugatott vagy kettőt, és menekülőre fogta … Szólítottam a nevén, és akkor rájött, hogy nincs semmi gond.