Juppiiii

Ma garantált lesz PrezLee fáradtsága! Nemsokára érkezik Tano és megyünk egy nagyot tekeregni! A két “dög” ki fogja készíteni egymást 😀 hihihi … olyan huncutnak érzem magam ilyenkor! Hiszen az egész egy nagy csel! Mert végül is ja igen, járjunk egyet meg legyünk levegőn, de igazán az egésznek a célja és lényege, hogy a két eb kipurcantsa egymást, így nekünk gazdiknak ne legyen velük sok bajunk 😀 Elméletileg lesznek képek is… gyakorlatilag meglátom az aksik meddig bírják a hidegben 😀

Gyűszű

Nem, nem tévedés, ez most egy újabb név Győzőnek! Anyukám találta ki, hogy végül is Győző-Dum-Dum-Pobeda rosszul lett elnevezve 😀 mert igazán a Gyűszű illett volna rá. Természetesen mindez a termetétől adódóan 😀 …. Na jó.. vicc ide vicc oda, épp ma néztük, hogy hamarosan asztalt kell cserélnünk a konyhába, mert Győző akarom mondani Gyűszű nem fér már be a régi alá!

Azért elképzelem, hogy az ember hívja a kutyát Gyűszűűűűűű gyere csak kicsikém és erre megjelenik egy böhöm nagy dög Győző formájában… 😀

Ma elvittem Győzőt az állatorvoshoz, megnézni a sebet, mert eléggé duzzadt. Bevallom őszintén naiv szemmel nézve nemhogy csúnya de egyenesen rém rondának tűnt … De megnyugtató, hogy hozzáértők szerint nem az. Ha ők mondják… Tegnap egy (ember) boncoló orvos nézte meg és az is azt mondta, hogy a seb nem csúnya… na nem vitatkozom a szép és a csúnya fogalmán, a lényeg, hogy rendben legyen. Ráadásul anyukám már minden egyes szőrszál görbülésére is a “kicsi drágának” komoly aggodalmakkal reagál.

De eszembe jut PrezLee füle, második nap a vágás után! Még ott hirtelenjében elbögtem magam és nem győztem verni a fejemet valami unszimpatikus kőfalba amiért levágattam a kutya fülét! Mert nemhogy csúnya volt de egyszerűen kifejezhetetlenül ronda egy seb! Vasárnap külön rendelésre érkezett be egy orvosnő a kabinetbe, ahol megvizsgálta és ledöbbenésemre (még mindig szipogtam) azt mondta, hogy óóóóó hát szép a seb… Persze kétszer is rákérdeztem hogy biztosan jól megnézte de erősítette, hogy szép…

Szóval ma beautóztam a citybe, köszöntem a lakásnak, szegény egyedül volt a tavaly óta, megnéztem, hogy minden rendben legyen, a virágokra is vetettem egy két pillantást, de csak úgy messziről, mind megvannak, majd miután Győző meg lett vizsgálva elmentem egyet soppingolni is. Kimondott kulturális program egy gyönyörű napsütéses napra.

PrezLee nem gyözött örvendeni. Valahon nagyon furcsa lehetett neki, hogy nem őt ütettem be a kocsiba 😀 De persze kibirja az ilyeneket, ott né egy kicsit sirdogál amikor “elhagyom” de annál jobban örvend amikor viszatérek hozzá!

Lüke!

PrezLee nagyon lüke kutya, de ugyanakkor a lükesége mellett nagyon kedves tud lenni. A “legnagyobb” gond vele az a hirtelensége és a hevessége. Mármint annyiszor képes megijeszteni, hogy a végén megszokom és nem ijedek meg!!! A síri csendből egyszer csak hangosan felvakkant, vagy meglát valamit az udvaron és nekiszökik az ajtónak hörögve. A meglepetés onnan jön, hogy azelőtt fél másodpercel még aludt!!!  A kedvessége meg hihetetlen… a tesom beteg, és ma is többször odament hozzá, a fejét a lábára tette, nem ment, hogy zavarja (mondjuk mikor engem akar ébreszteni) hanem csak “hozzábújt” és ott képes volt percekig mozdulatlan maradni…

Még mindig nincs komoly bakalódás a három legény között… igaz Győzi még nagyon fiatal, de szerintem egy két összehördülésen kívül más nem is nagyon lesz. PrezLee és Balázs  néha hangoskodnak, amolyan “nagy dörgés és sehol semmi” alapon, feszítenek, vicsorognak, majd valamelyik eloldalog. Balázs nem szereti ha az ajtó körül császkál PrezLee, vagy ha a háza közelébe megy, illetve ha kajáról van szó, de PrezLee is aránylag tiszteletben tartja a Balázs házát, csak ritkán “téved” oda, és el is oldalog azonnal ha Balázs morogni kezd. A házban való bejárati ajtó meg… hát az érdekes, mert azon Balázs nem jöhet be, PrezLee igen, gondolom ez valahol Balázsnak nem tetszik… mert ezzel valahol ő van lentebb, hiszen PrezLee bejöhet, ő nem…

Érdekes, hogy Balázs fiatal kutyaként másik két kannal osztotta meg az udvart és a gazdákat, és velük se voltak komoly konfliktusok… Gödri volt a legkisebb termetű, de mégis legrámenősebb nagyfőnök, Tedi volt az elkényeztetett városi eb, és Balázs volt aki bár fizikailag mind a kettő fölött uralkodhatott volna, valahol nem volt elég “önbizalma”… így alul maradt, és néha összekapott Tedivel, és ideig óráig ő volt a ranglétrán fölötte.

Marhacsont

Nekem sincs több eszem egy tyúknál! Ma elindultam a citybe azzal a céllal, hogy a csomagot amit a tesom kapott kiváltom. Igen, erről tudni illik, hogy nehéz. Erre mint akinek nincs egy csepp esze sem, meglátogattam a Hála nevű (régebben hívták így, most alami aranytigris/oroszlán/valami vadállat a titulusa) építményt, ahol a piac van és ahol van valami húsbolt (megsugták nekem is) amely húsboltban kaphato borjú csont. Előbb természetesen elmentem oda, bevásároltam olyan 6 kilónyi csontot. Mert, hogy legyen amit vigyek ki a két “vadállatnak”, hogy lehetőleg nyugodtabban töltsék az idejüket. A piactól természetesen elbaktattam a csomag átvevő helyig, ekkor már 2 zacskóval a kezembe! És itt rám sóztak még egy rafia neccet, azt hiszem volt olyan 10 kilónyi a csomag… Az volt a tervem, hogy leintek egy taxit és hazahozatom magamat, de ez túl egyszerű lett volna. Na meg a csomag átadó helyet nem közelitik meg taxik, így hát elindultam, és egyik lábamat a másik elé téve haladtam. Amikor nem ment, letettem és váltottam zacskókat… nagy naivul hittem, hogy a másik könnyebb lesz, de persze nem lett, és egyszer csak azon vettem észre magam, hogy már késő taxit leállítani, mert megvernek ha 300 métert akarom elvitetni magamat.

Így legyürtem a távot és PrezLee vigasztalásképpen amiért “elhagytam”, kapott is egy finom nyers csontot. Hát nagyon tetszett neki 😀 Nem igazán akaródzott követni mikor készültem bejönni a szobába!!!

PrezLee néha paraszt!

De, hogy mennyire paraszt! Ma kimentünk sétálni, és első fázisban megálltunk a háromszögben, ahol játszott egy adagot a botjával. És ekkor ütött ki a parasztsága, mert direkt nekem szaladt. Nem volt ez egy kicsit se véletlen, egy iciripicitit sem, ez tisztán és szándékosan volt előre kitervelve. Na igen, és PrezLee akkora, meg olyan nehéz, hogy egy rossz ilyen mozdulat és eltöri a lábamat! Oszt mehetek beteggondozóba Győző mellé… Persze egy két kék folton kívül jelenleg nem esett bajom, de ezentúl kicsit jobban kell figyeljek ezekre a csintalakondásaira, mert nem az első alkalom. Végül is most szimmetrikusak a lábaimon a kék foltok…

Tavaszodik?

Elképesztő mennyire figyelmetlen lettem az utóbbi időben… vagy egyéb 😀 , de mindegy. Tegnap az asztal mellé tettem a rizstartó dobozt, az leesett a földre és az egész konyha rizs szemekkel volt tele. Majd miután megfőztem a kutyának a rizst, az egyik kanállal a földre pakoltam, a tálja helyett… Jó ez elmúlt semmi baj, semmi pánik…

Ma adtam enni az ebnek, és hogy ízletesebb legyen a kaja, pár szem szalonnát is vágtam apró kockákra neki… igen, ezzel minden rendben is lenne, de közben én bejöttem, ő meg kint maradt, a szalonna meg a kredencen maradt… zacskóba de ez nem sokat számít PrezLeenek… Közben odatettem főni egy lábos vizet is… Hogy minden kicsit “komplexebb” legyen… Megfeledkeztem mindenről, egyszer csak hirtelen ugrott be, hogy jézusom a víz!!! Mire kiértem természetesen már süldőgélt a lábos, PrezLee meg egy nagy kupac rendetlenségen tanyázott… ugyanis lelopta a zacskót, szalonnástól és felfalta az egészet… papír, zacsi és alumínium fóliával, mindennel… Ja a tüzet eloltottam…

Most várok kiváncsian, hogy mi is lesz ennek a vége… jó nagy darab szalonnát pofázott be…