Kezdjem azzal ami talán a legjobban bosszantott a tegnap… az, hogy elmentünk sétálni, a fellegvárra, hogy rohanhassa ki magát az eb… vagyis hogyismondjam.. én rendes vagyok vele, ő meg… kiszúr velem. Úgy annak a rendjén. Mert sétálunk,sétálunk, (egy kis dombra lecsücsülünk stb) mikor találkozunk egy szép belga juhászkutyával. Az egy fiatal kis hölgy, menten játszani akarnának, csakhogy PrezLee, az utóbbi hülye viselkedése miatt pórázon van a “bizonytalan zónákba”… erre a másik kutya gazdiját is “lecsábítom” a gödörbe, ők nemrég jöttek onnan fel… de végül a kutya kedvéért csak lejön… s játszanak mint az eszeveszett. Minden rendben lenne… de ekkor a hölgy távozik a színtérről… PrezLee meg… rám se bagózva utána… jó, hagyom, mert tán majd visszajön… aha, igen, vissza mert a pasi visszahozta 😀 !!! A játszótérig mentek el, jó messze, majd röhögve visszafordult mert ebem,magyarul megmondva még csak rám se sz@rt!
Jó… ha te így, én úgy! Pórázra veszem, akkor üljön mellettem mi a szösz… ül, úgy néz ki lecsillapodott, már egy jó félóra eltelt mióta a barátnő elment… elengedem és 😀 SEMMI perc alatt elrohant… elment nagyon messze… nem igazán volt mit tennem… utána mentem. Igen, minden észérv ellenére elkaptam és jól elvertem. Megérdemelte. Mert amíg mentem utána egyre csak húzodtam fel, minden megtett lépéssel idegesebb lettem… mert nem, hogy elmegy egy kicsit… a Fellegvár másik oldaláig rohant egyből!!!
Na kb ezzel elbaltázta nagyon a sorsát egy ideig… mert egyszerűen nem vagyok hajlandó ezt a játékot játszani… akkor NEM megyünk fellegvárazni és kutya barátozni, és szaladni bicikli mellett fog. Nem ezt a sorsot akartam neki, de ha ő így képzeli el akkor megemlegeti… Nagyon de nagyon dühös voltam rá…
Hazafele jövet kisangyalt játszott… jó, de ez nem vigasztal! Sőt kimondottan az agyamra megy, hogy amúgy hülyére értelmes, mindent megtanul, megért, és nem ez a behívás nem akar menni az istennek sem!!! És persze, megint csak bizonyos helyekkel van baja!!! A fellegvárral! Mert Kapuson, a domboldalon ha kirándulunk nem megy 100 méternél távolabb. Ott mozog abban a körben, de nem megy el “világgá” eszetlenül… Pont ugyanaz a helyzet mint a zacskókkal! Azokat is csak a Fellegváron zabálta. Sehol máshol nem kellett neki nylon zacskó, de a Fellegváron naponta behabzsolt egyet-kettőt… itthon, falun, utcán, máshol nem érdekelte… de ott… megállíthatatlanul zabálta…
Na de ez még csak a nap egyik csúcspontha volt… mert a számítógépem egyih hardja felmondta a szolgálatot 🙁 még szerencse, hogy valamennyire visszaszedhető minden ami rajta volt (innen onnan, és nem “halálosan” fontos adatok mentek el… de akkor is 80giga az 80 giga… amig minden visszakerül a helyére… addig car…
Updét! A hard elindult 😀 Sikerült lementenem néhány nagyon fontos dolgot 😀 Persze a dolog annyira stresszelt, hogy nem tudtam aludni… 2 óra után felébredtem és elindultam hardot vizsgálni… háááátha.. és megvolt a hátha is, szóval mehetnék aludni megnyugodva… de valahogy elmúlt az álmosság 😀
