:D Nagyon fáradt

Olyan “jókutya”, hogy említésre se méltó. Tegnap már hazafele a kocsiban elaludt, fel kellett ébresztenem mikor hazaértünk és nagyon értetlen képpel bámult fél percet… Felcipekedtem mindent, addig éberen várt majd elunta, még kettőt forgott, majd lefeküdt. Ez olyan 8 óra tájt volt. 12-kor megint felráztam, hogy ideje az éjféli sétát megejteni. Megint kissé meg volt szeppenve, hogy hova akarok indulni, nagy nehezen sikerült meggyőznőm, hogy a sarokig tán csak kimegyünk.

Ahogy hazajöttünk, egyenesen a helyére, kifli és slusz passz.

Reggel 6-kor megint séta… megnézett, hogy ezt most tényleg komolyan gondolom??? Végül kimentünk, kissé felébredt, játszott is egyet, bolondozott is egyet, majd haza és megint alszik… 😀

Hmm ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy oda kéne menjek mellé és nyafogjak, vinnyogjak, piszkáljam… ahogy ő is szokott csinálni velem 😀

Kocsiőr

Szombaton falura menet megálltam soppingolni. Most, hogy nincs már olyan dög meleg, nem a szaladós bevásárlás történik, hanem csak a “sima gyorsított menet”. PrezLee rendes eb, türelmesen ül a kocsiban. Sőt egy érdekes dolog történik… mert elhelyezkedik az első ülésen, onnan néz ki. Hmm nem biztos, hogy lenne kedvem “kötekedni” egy ilyen kocsival, ha nem az én ebem ülne benne… Nagyon komolyan végzi a dolgát…

A képek elég gyatrára sikerültek, pont besütött a nap, sehogy se akart látszani semmi. Azért csak ábrázolják a poziciót 😀
dscf9534

dscf9535

dscf9533

Kutya és az ágy

Na igen… rég nem ejtettem szót erről a témáról, mivel már nagyon rég nem probléma nálunk az ágy! PrezLeeből egy igazán rendes, ágytisztelő eb lett. Hihetetlen, hiszen egész fiatal korában komoly “harcokat” folytattunk az ágyról való leszoktatás ügyében, mert ő mind fel akart mászni, én meg mind tiltottam. Volt, hogy csak a fürdőszobáig szaladtam ki éjszaka, mire visszatértem… PrezLee uraság a fejével a párnámon, majdhogy be nem takarózott és csak morcos lett mikor leteremtettem a helyemről…

PrezLee elmúlt másfél éves. Ma esett le a tantusz, hogy pár hónapja nem kellett leráncigálnom az ágyról, egyszer rohant csak be és se nem látott se nem hallott hevességében felszökkent az ágyra, hogy kinézhessen az ablakon. Amúgy nem mászik fel. Az érdekes, hogy sokszor besomfordál a szobába aludni… és a legrendesebb kutya módjára lefekszik az ágy mellé!!! Pedig senki sincs a szobákban, 3 különböző ágy közül válogathatna, de mégsem teszi meg.

Szóval mégiscsak meg lehet szoktatni az ágyra járó ebet, hogy neki ott nincs mit keresnie 😀

Meg fogom szokni!

Vagy megszokom, vagy megszökök… ugye nincs más választásom! Hétvége, falun vagyunk, már csak természetes…. Nem tudtam a saját szobámba aludni, mert a fűtés még nem volt beindítva. Hamarosan az is meglesz… Ezért visszaköltöztem a “nappaliba”. A kutya a konyhában aludt. Reggel 6-ig. Reggel 6 kor meg rákezdett a vinnyogásra. Akarom mondani nyafogásra. Befordultam és azt mondtam….én biza nem hallok semmit. Nem én, nem hallom. Hétkor elvitte apukám sétálni a másik kettővel.. addig a párna is a fejemen volt és gyakoroltam a megszokást.

Még nem szoktam meg… de nem hagyom magam!!!

Persze… reggel különösképpen morcos szoktam lenni, ha így ébredek. De bevallom, napközben azért röhögök a helyzeten, mert akárhogy nézem még mindig tetszik, hogy nem hagyja magát. Ő akkor nyafogni akar, akkor nyafog. Szeretem, hogy ennyire rámenős… 😛 Bolond dög. Mindig elcsodálkozok, hogyan tudtam így kiválogatni… Végül is rá volt írva a képére, hogy “kezdettől fogva nagyon komisz vagyok – mert én így születtem”.

Sport kutya

na kellett nekem “balhézni” tanítani az ebet!

képzeljétek.. ma tornázom, mert szoktam néha olyant, erre odajön PrezLee és néz. Mind néz, hogy akkor ez most vajon “olyan” azért kapálózok, hogy kapjon el??? … vagy csak úgy mert elment az eszem(ami lehet soha nem is volt :P). Tovább folytatom a nagy sport tevékenységem, erre úgy dönt a lelkem, hogy hurrá ez biztos olyan karate! És elkapta az lábamon a nadrágot , hogy majdnem leestem 🙂
Hát nem okos a drága???

A múltkor hasizom gyakorlatoknál “segített”… földön hanyatt fekve voltam amikor jött ellenőrizni mit művelek… a képembe nézett, de ezt szó szerint kell elképzelni, hogy olyan röhögő görcsöt kaptam, másnapra izomlázam is lett.. Jobb hasizom gyakorlatot nem tudok elképzelni mint mikor bambán az ember fejébe néz a lökött kutyája!!!

Karate

Na kérem szépen… mint már illik tudni, PrezLee egy észlény. Nagyon okos zeb ami azt illeti, sok mindenre nagyon hamar rájön. Például arra, hogy bolond gazdája időnként nagyon örvend valami teljesen felesleges hülyeségnek… mint például az ajtó becsukása. És megszokta azt, hogy valamit csinálnia kell, ha a kaját meg akarja kapni. Tiszta élvezet nézni, ahogy “töri a fejét” mit műveljen, hogy gyorsítsa a folyamatot. Van, hogy önként leül, levegőbe dob 2-3 pacsit, jobblábas, bal lábas, vagy éppen váltogatva, lefekszik vagy épp ugat, de legújabb húzása az volt, hogy odarohant az ajtóhoz, felugrott, becsapta majd rohant vissza követelőzni, hogy na add már ne húzd az időt 😀

Most karatezni tanulunk. Az meg abból áll, hogy én se tudok, de Ő SEM!!!! Így de jó, valami amit közösen tanulunk… Na az egész karate cucc abból áll, hogy hókuszpókusz meg csiki csán mozdulatokkal megállok előtte és például elkezdek előtte kapálózni. Ahogy a filmekben láttuk még gyerekkorunkban… Ezt nézi egy ideig, szerintem gondolja biztos megbuggyant a drága, majd mikor egy két pimasz pofont is kap, akkor észbekap, hogy mégse kéne annyiba hagyni és vetődik ő is. Na ekkor már jön a kézzel lábbal való kapálózás meg lökdösődés, amit fölöttébb élvez.

Kezdetben nagyon bután bámult és nem értette mi a bánatot akarok tőle. Meg az volt neki fura, hogy “felképeltem”… Erre nagy bárgyún becsukta a szemét… mire további pofonszerűségek landoltak a fején… Valamivel fel kellett bosszantanom, mert csak nézett és nem értette mit is kéne csinálnia. Persze mikor “támadott” akkor megdicsértem…

Na majd kiderül hogy mi lesz ebből is…

Ma volt egy rögbi parti is, tiszta szerencse itt van az ősz (itt van újra, szép mint mindig énnekem …) mert már nem a csupasz kezemet fogja meg mikor harcolunk a labdáért… 😀