Most már van nekem is Scooby Doo-m! A hétvégén kaptam ajándékba 😀 PrezLee még nem tudja, de nem is fogom megmutatni neki, nehogy szétszedje :)))
PrezLee uraság kint van falun, ugyanis a hétvégén a Feketetói vásárban voltam fotózni, meg szétnézni mi ehető van arra 😀 Hát volt sok hús, mézeskalács, törökméz, meg rengeteg füst is.
Képek itt. És volt rengeteg rózsaszín cipő is…
Kicsit később megyek az ebemért…
Tedi kutyám mindenhová cipeltem magammal. Városba mentünk, bevásárolni, sőt néptáncelőadásra is elvittem 😀 El én. Igaz a suliba volt, becsempésztem és egészen addig semmi baj nem volt amíg a táncosok valami fura ötlettől vezérelve be nem rontottak a nézők közé. Na akkor felpattant, hogy mégis mi van, majdnem borult ez meg az, de végül komoly baj akkor se lett. Inkább megijedtünk mind a ketten…a néptáncosoktól.
PrezLee lévén nagyobb, sokkal erősebb és ráadásul bolondabb is, hát elgondolom hogy hova viszem hova nem. Ráadásul azt hiszem az, hogy én is vénültem kicsivel több eszet adott nekem is… De ez közelről sem olyan biztos.
Tegnap elvittem sétálni az ebet, majd úgy terveztem, felpattanok a vasparipámra (bicikli, mert az alumínium vázas Kona bringát most készülök csak megnyerni :D) eltekerek az egyik cégig, kifizetem a számlát, onnan be a főtérig kifizetem a telefonszámlát és seperc alatt otthon vagyok. Olyan félórásra terveztem a tekerést. Persze ha a biciklimnek nem lenne lágy a kereke… Jó.. most gyalogoljak el egyedül az marhára dög unalmas, így felmentem felcuccoltam ismét az ebet és elindultunk baktatni.
Kifizettem a cégnél a számlát, itt már sokszor jártunk, az udvaron hagyom a kutyát, megkötve, felszaladok, elveszem a számlát, adom a pénzt, negyed perc az egész és máris jövök. Na igen, de a telefonomat is ki kéne fizetni… gondoltam miközben baktattam félig hazafele de még a központ irányába… S gondoltam egyet s nagyot, hogy biza elmegyek a telefonosokig, ha sokan vannak akkor hazajövök, ha nincsenek akkor megkötöm valamihez a kutyát és tán fél perc alatt csak nem akasztanak le egy ekkora behem nagy “veszélyes, szájkosaras, harapós” Scooby Doo dobermannt! Persze ha van hova megkössem és nem akad ki.. mert már úgy is jártam, hogy besétált utánam a közeli élelmiszer boltba. 😀
Ezeket így eltervezgetve, máris ott találtam magam. És kinek van mázlija??? Nos kinek? NEKEM 😛 Mert épp látom, hogy egy ismerősöm ott beszélget valakivel 😀 Na igen, “ráakasztottam” a kutyát, megkértem szépen várjon fél percet amíg kifizetem a számlát. 😀 Ihaj csuhaj 😛 Jól elintéződtek a dolgok.
Mondanom sem kell, rengeteg hű meg hó, meg há hangokat hallottam amíg a központon keresztül, ráadásul a sétáló utcákon végigjöttem az ebbel. Nem is csoda, hiszen Kolozsváron azt hiszem 2 vagy 3 dobit láttam sétáltatva, de azt is inkább negyedekben, vagy sétáltató hely környékén. Ezek közül egy nagyon öreg volt, egy meg kicsi kölyök. Biztos még vannak csak épp nem a központban korzóznak mint PrezLee uraság!
Hatalmas ijedtségben volt részem. Történt ugyanis, hogy nagy munkalázban égtem, és úgy döntöttem rendbe kell tenni a dolgokat a PrezLee blogja körül. Frissíteni mindent, meg szóval ilyen adminisztratív melók. Ez eddig szép és jó. Próbáltam a wordpress automatikus frissítését alkalmazni de valami miatt elakadt. rendben ez nehogy már akadály legyen, letöltöttem a legfrissebb változatot, majd feldobtam a file-okat és várom hogy NA… erre lett egy akkora NA, hogy hű ha szó nélkül maradtam.
A PrezLee oldala helyett csak egy nagy üres fehér lap jött be.
Na végül mint látható, az első ijedtség után nem a szívemhez kaptam hanem a logikához… szerencsére ilyen is van, végiggondoltam hol és mint szúródhatott el, és tadam tadam mégiscsak sikerült elrendezni a dolgokat.
Tanulság… mindig kell másolatot készíteni… soha sem lehet tudni mi történik 😀
A tegnap indulunk sétálni. Mutatom neki a nyakörvet, erre elkezd hörögni morogni és harcolni a paplanával (amin alszik). Olyan jó negyedóra után csillapodott le és volt hajlandó abbahagyni ezt a buta játékot :))
Nagyon rég készülök napszemüveges képet készíteni PrezLeevel és neki ez az ötlet egy kicsit se tetszik. Végül sikerült elcsípnem egy fél percre, napszemüveg rá, de fókuszálni már nem jutotta mert azonnal le akarta dobni “ezt a vackot” 😀
Most kicsit ugye dicsekedjek, mert milyen jólnevelt a csemetém… Késsel villával eszik. Pardon. Na ez így nem helyes… kést villát eszik, bár inkább a késeket rágta meg. És ez régebben volt. Olyan kis fanyelű kések, amit ha az asztalon felejtettem, ő ellopott és megrágta a fa végét. Soha nem vágta el magát, nem lett komoly baja, még a fejét se csaptam agyon… mert így most nagyon dizájnos egyedi tervezésű kés szetthez jutottam. Ugye meg kell keresni a dolog pozitív oldalát.
Na de villával tud enni! 😀 Olyan finoman és ügyesen veszi le a falatot a villáról, hogy ki se nézném őhevességéből! 😛
