Tegnap séta közben megint teljesen agyatlan volt a lelkem.. az utóbbi napok se voltak valami fényesek, de tegnap kissé ki is húzta a fércet az úrfi. Még szerencse nem zuhogott az eső, mert azt hiszem azonnal agybajt kapok és ott pukkanok szét. Az történt, hogy lökött ebem valami hontalanok által szétdobált csontot talált meg. Néha ott szoktak tanyázni…. és felkapta, majd mint egy kerge majom elkezdett rohanni össze vissza. És persze, dehogy ismeri olyankor a “fujj”, “gyere ide” és végül semmi egyéb parancsot sem … ilyenkor csak nagyon nagyon pimasz pofival rohangál, kb 3-4 méterre tőlem és heccel. Jobban mondva kinevet, kikacag és élvezi a helyzetet. Mikor azonban ezt a játékot egy jó félórán keresztül műveli és sehogyan se akarja abbahagyni, a csontot még mindig nem ette meg, és igencsak jó lenne ha nem enné meg… mert amilyen tróger tudja, hogy azt nem szabad, de annál inkább csinálja… akkor felmegy a cukrom.
Szerencsére megtanítottam, hogy a kiabálástól ne stresszeljen be. Mert ugye mikor felmegy a cukrom, emelkedik a hangom. Még az hiányzott volna, hogy a kiabálásomra mondjuk világgá menjen… ezt direkt gyakoroltam. Ismerem magam és tudom, hogy előbb utóbb hangoskodás lesz a vége ha dühi vagyok. Így legalább tudom, hogy az autók elnyomják az én dühömet… és jól kikiabáltam magam én is. PrezLee mindvégig röhögött… Aztán egyszer hozzávágtam az esernyőt… ez hatott. Elejtette a csontot, és mintha valami mágikus izé esett volna ki a szájából, ezután alábbhagyott a nagyképűsége… Hívtam, gyere.. persze majd szétrobbantam.Végül sikerült elkapnom, volt egy szidás, egy kis rázogatás, egy kis “nagyon hülye vagy” (jól megaszontam neki).
Azt hiszem ideje megint előszednem a hosszú pórázt… Érdekes, hogy milyen rég nem voltak ilyen gondjaink. Na elővesszük és gyakoroljuk, hogy a “gyere ide” az most is és mindörökké egy kötelezően végrehajtandó parancs, nem egy fakultatív dolog. De azt hiszem, ő mégcsakazért is rohangált, mert látta mennyire felbosszant ezzel és szerintem azt is tudja, hogy akkor sacc per kb. SEMMIT se tudok tenni ellene.. Max megdobni az esernyővel 😀
Csak okos dobermannokkal ne kezdjen az ember… Ej ej…
