Ma kapott egy zörgös labdát, olyan apró kis dudorokkal. Először nagyon nem értette, de utána megtetszett neki. Ahogy az gurul és összevissza zörög felkelti az érdeklődését, és rohangál utána. Nagyon tetszik neki, sokszor eljátszik vele magára is.
Kapott egy fonott rágcsálnivalót, na ez annyira tetszett neki, hogy kb másfél órán keresztül meg se moccant a helyéről, csak rágta, és rágta. Aztán el kellett vennem tőle, mert féltem, hogy egyből még megárt. Végül késő délután visszaadtam neki, mint ahogyan az anyukák engedik a tv elé a gyerekeket… muszáj volt dolgoznom, és ez volt az egyetlen megoldás, hogy pár órával többet tudjak foglalkozni a munkával, ne csak annyit amennyit alszik.
Holnap még lesz rágni valója a fonott akármiből, aztán holnaputántól kezdve három négy napig ott van a nagy préselt csont. De legalább így nem akarja rágni a kanapé szélét.