Továbbá

Mint már említettem PrezLee fölöttébb rámenos és ezt én egyenesen imádom benne. Még akkor is ha időnként komplett kikészít és kiborít.

A tóban volt egy ág. Beszúrva a földbe. PrezLee egyszer elment odáig, meg akarta fogni, rosszul mérte be a fogást, nyelt egy adag vizet, majd bot nélkül kiúszott. Nem telt bele 2 perc megint arra körözött, mintegy véletlenül, és ha már ott volt megint megpróbálta kiszedni az ágat. Talán 4-5x próbálkozott sikertelenül, majd hatodjára csak kihozta az ágat. Nem hagyta magát letörni attól, hogy vizet nyelt meg nem ment elsőre.

Aztán a kocsiban való helye is 😀 Miután sikerült becsukni a hátsó ajtót, nagyon komoly lett és nézett. Furcsálta és nem értette miért tettem “ODA”. Pedig ha kutya lettem volna hát nem panaszkodnék, mivelhogy egyszeruen hatalmas hely volt ott. Végül a két hátsó fejtámla között átmászott az ülésre és még a kocsi gazdája is  elismeréssel jegyezte meg “na végül csak oda jutottál ahova akartál”…

Leave a Reply