Tegnap hirtelen szögezték nekünk a kérdést, hogy megyünk-e? Végül megegyeztünk, hogy ha elvállalják tőlem a mosogatást, akkor hajlandó vagyok “feláldozni magam”. Hmm így történt, hogy elmentünk világgá egyet. Kicsi autókázás, kicsi ez meg kicsi az, végül kaptunk egy szuper helyet, ahol mi voltunk meg valami kóbor madarak, itt PrezLee ki lett csapva a kocsiból, és egy darabig szaladt a kocsi mellett, előtt és néha után. Jó sáros lett a zeb is, a kocsi is.
Persze készültek képek, ahogyan üldögélt a kocsiban, ahogy elaludt, meg ahogy igyekeztem letörölgetni róla a sarat.
Érdekes, hogy semmi perc alatt “tulajdonába” vette ezt a kocsit is. Mikor készültünk beülni, alig volt idő a pokrócot elrendezni, mert ő mindenáron be akart mászni. Mikor megálltunk, kiszálltunk a kocsiból, azonnal áttelepedett a sofőr melletti ülésre és onnan figyelt. Illetve “megvédte” a kocsit valami bámészoktól 😀