Ma jöttem mentem a lakásban, és mivel nem akartam, hogy minden másodpercet mellettem töltsön, egyszer mikor “elmaradt” hát nem mentem utána… Sírni nem sírt, hanem el volt magára. Néha néha kinéztem, és örömömre tapasztaltam, hogy a helyén fekszik és a rongyát rágja… El sem tudom mondani milyen büszkén gondoltam az én ügyes kutyusomra, aki képes feltalálni magát ha nem vagyok mellette… egészen addig, amíg egy rettenetes csörömpölést nem hallok… ugyanis megunta rég rágni a rongyot, és úgy gondolta érdekeseb dolgok is vannak ott…
Az egyik cserepemet húzta le, persze az egész helye tiszta föld lett, a fél szoba tiszta föld lett, a növénykék meg elterülve a földön… na persze mivel még nagyon friss volt a dolog jól összeszidtam majd nekiálltam először összekeresni a seprűt és a lapátot(mivel, hogy ezek nincsenek a helyükön amióta PrezLee itt tanyázik, el kell rejtsem őket a fürdő szobába). Amint tettem vissza a földet a cserépbe elkezdte rettenetesen élvezni ezt az újfajta játékot, olyannyira, hogy kénytelen voltam kizárni, csak hogy össze tudjak szedni… kellett nekem rézgálic gondoltam magamba… olyan keservesen kezdett el sírni, hogy majd megszakadt a szívem. De nem engedhettem ki, egy mert széthordta volna az egész földet a lakásban, kettő mert játéknak vélte az egész takarítás dolgot, és három mert nem akartam kiengedni amíg sír.
Bekeményítettem és néha néha rászóltam, hiszen ott volt két méterre tőlem, hallhatta, hogy ott motoszkálok mellette, mégis olyan keservesen sírt mintha a világ végére tettem volna ki… Szépen összeszedtem mindent, visszaültettem a növényeket, és örömmel állapítottam meg, hogy a takarítási munkálatokon kívül egyéb kár nem történt.
Még azt hiszem 10 percet vártam amíg elcsendesedett a sírásból, utána kiengedtem fogságából.
Estefelé úgy döntött, hogy a szőnyegre jó pisikálni, és le is guggolt azonnal. Megállítottam, kicsit szidtam, levittem a helyére, ott elvégezte a dolgát megdicsértem és visszahoztam, majd nekiláttam hogy a néhány foltot a szőnyegen egy kefével és tisztitószerrel eltüntessem. Ez olyannyira élvezetes volt számára, hogy nem tudott betelni vele :D. Csak arra kellett vigyázzak, hogy ne borítsa fel a kis vedret a szerrel benne, illetve ne nyaljon bele. Aztán kergette a kefét, meg akarta fogni ahogyan súrolom a szőnyeget, de mivel gyors voltam, hát csak nyúlkált utána és rohant felé meg el. Nagy nehezen sikerült kipucolnom csak a foltokat, de mindenesetre lelkes segítségben volt részem.