Azt hiszem nem egyszer, nem kétszer büszkén ecseteltem micsoda egy észlény kutyám van! Na persze, mindenki azzal a tollával dicsekszik ami van neki… Így el kell mondanom, hogy PrezLee Alias PEZMET (újabb nevén Manka- de ne kérdezze meg senki miért mert ugyse mondom el, meg “Pitzipoanka”-nak is van szollítva néhanap, és neki még tetszik is ) bemászik a kádba. Egyedül, és kihalássza onnét a pénzt… amit ő pakolt be azelött… S akkor remek játék, mert ő bedobja a pénzt, majd kiveszi és csodálkozik. Mondtam én, hogy okos…
Megkaptuk a mágikus akármit amit szeret és amire képes 5 percnél továbbra is figyelni… amiért vigyázzba vágja magát, és amiért hajlandó egy negyed perc leforgása alatt véghezvinni minden műveletet amit tud… hátha hátha épp az amit akarok, mert arra türelmetlen, hogy megvárja mit is fogok mondani… ülsz,fekszik,ugat,pacsi na válogass kedvess gazdám, és amíg te válógatsz, én megeszem a finomat. Nem mondom meg mi az, nem hús, maszatolni se maszatol nagyon, én is szeretem, elég drága mulatság ezzel jutalomfalatozni, ezért nem kap minden nap… Ne legyen már ennyire ígényes… 😀 Persze az is lehet, hogy azért van úgy oda és vissza ezért a valamiért mert nem kapja minden nap 😀 És ha kap is, akkor sem lakik jól vele..
Ezzel a jutalom falattal meg azt tanuljuk, hogy “állsz”.. na ezt igazából tudja, nem is lenne baj, mert állni áll, csak legtöbbször az a fura érzésem keletkezik, hogy azt a “stop” játékot játszódja, amit gyerekként űztünk… egyik elfordult majd elrikoltotta magát, hogy stopp, mikozben a többiek mindenféle figyrákat cselekedtek… és úgy kellett állni abban a pózban ahogyan a “stop” elhangzott… Na PrezLee is így csinál, mondom neki “állsz” erre áll… de hol kicsavarodva, hol begörbülve, hol egyik lába sutábban mint a másik… És ha megmozdítom, akkor el akarja venni a falatot 😀 Remekül szórakozunk, és néha sikerül egészen szépen megállnia…
A zöldben is gyakoroltuk az “állsz” parancsot:
