Tegnap voltunk szénát gyűjteni. Több helyről kellett összeszedni, így kocsival mentünk és PrezLee otthon maradt (falun) “házőrzőnek”, de inkább azért, mert nem volt helye a kocsiban. Miután hazaértünk dél fele, kissé kinyúlva, természetesen kiengedtük a házból, mert kérem PrezLee nagy úr, ha nem vagyunk ott akkor ő a házban van bent, mert ott kellemes hűvös van, na meg “biztonságban” is, és nem utolsó sorban nem okoskodik őkelme például a veteményesben.
Nagy örömében, hogy a 2 órányi távollét után végre lát, csak a sarkamban jött ment. Megegyeztünk, hogy lévén fáradtak is, meg kánikula is, a legokosabb dolog ledőlni egy kicsit, majd mikor kevésbé perzsel a nap megyünk folytatni a széna gyűjtést.
Én be is ugrottam az ágyba, PrezLee ott volt az ágy mellett még dumáltunk anyukámmal, csak épp elnyúltam, hogy “ó be jó” és mondom hülyeségből PrezLeenek, HOPP… és a süket mint a villám fel is pattant az ágyra, abszolút gondolkodás nélkül! Merje azt mondani valaki, hogy nem szófogadó 😀 Hiszen villámgyorsan hajtotta végre a “parancsot” 😀 Persze én hülyeségből mondtam és a legőszintébben bevallom, nagyon reméltem, hogy az én drága jólnevelt ebem legalább kicsit csodálkozni és tiltakozni fog… Nos nem tette meg :))