Valami ősrégi vicc jutott ma reggel eszembe, de persze mint minden vicc az is csak félig… Nem jegyzem meg a vicceket rendesen, így megpróbálom körülírni.
Egy orosz elmegy Németországba, szállodába száll meg. Nagyon kell mennie WCre, de valamilyen okból kifolyólag nem találja meg az illemhelyet. Már nagyon nem tudja mit csináljon, de eszébe jut egy mentő ötlet: a lepedőre végzi el, majd ügyeskedve felcsapja a végterméket a plafonra. Minden rendben is lenne, de mikorra készül átadni a szobát egy darabka lepottyan földre. Bejön a hoteles bácsi, észreveszi a földön a “szörnyűséget” és rá mutatva eszeveszetten ordibálni kezd:
-Was ist das? Was ist das?
Az orosz bírja egy ideig, de egy idő után felmegy a cukra…Lenézően mutat a földön levő “semmiségre”:
-mit izgulsz? az a kicsi Vaszi! Fent van a nagy vaszi!
Na valami ilyesmi a vicc, talán valamit kihagytam, de a lényeg benne van. Persze, hogy egy elég idióta vicc, de reggel pont ez jutott eszembe. Ugyanis arra ébredtem, hogy PrezLee “bájosan” játszik a papucsommal… na ezt nem lehet megállni szó nélkül, azonnal kiugrottam az ágyból, rászóltam, elengedte, és ekkor láttam meg a földön a “kicsi Vaszit”… ez hányás formájában jelentkezett,kis fészek formájában elhelyezkedő fűcsomóként…Na ez bőven elég volt, hogy az álom manó azonnal kirohanjon a szememből…Kicammogtam a konyhába, beszereztem a feltakarításhoz elengedhetetlen seprűt, lapátot és visszajöttem takarítani. Siker koronázta erőfeszítésemet, kontra hányás nélkül sikerült összeszednem, jól megdicsértem magam gondolatban, míg visszatértem a felmosóval… ekkor láttam meg kicsit odébb a nagy Vaszit..további fűcsomó, illetve egyéb végtermék de ez most már a kutya másik végéből származott…
Na ennek a nagy Vaszinak egyetlen hatalmas hibája volt… vagyis kettő..l. a szüleim szobájának az ajtaja előtt volt, és természetesen förtelmesen büdös…Tiszta szerencse, hogy hamarabb ébredtem meg mint ők, de azt hiszem ez olyan 5 percnyi előnyt jelentett, mert már hallottam a mocorgásukat és azt, hogy indulnak kifele! Na figyelmeztettem őket a veszélyekre, majd gyorsan összeszedtem. Kb egy jó órányi szellőzés után már nyoma se volt a reggeli Vaszi szagnak…
Tiszta szerencse, hogy én ébredtem fel hamarabb! Lett volna kellemetlenség ha netán végiggyalogolnak az “aknába”!