Kerge kutya meg a zuhogó eső

Tegnap zuhogott az eső. Ilyenkor hihetetlenül jól jön, hogy megtanult fix helyhez kötve pisilni. Sőt olyan szerencsésen tanulta meg, hogy fél méternyire a kanális fölött pisil, amit könnyen le tudok mosni. Kutyawc vazze! Ezt is felfedeztük. Tegnap séta elmaradt. Ilyen zuhéba nem volt hova elindulni kóricálni. De levittem pisilni. Véletlenül (és szerencsére) megkaptam egy ősrégi de még használható esernyőt.  PrezLeenek nem tetszett az esőben való jövés menés, de pisilnie már kellett így lejött a garázsba. Miután elvégezte a dolgát és én összeszedtem utána… na jöjjünk fel.

Aha de ahhoz ki kellett jönni a zuhogó esőbe. És mivel már nem volt kényszer hatása alatt, PrezLee úgy döntött, hogy nem akar kijönni.  De mikor víz éri, (pl. fürdés után is) kicsit bekergül. Most is ez történt. Rohangált fel meg alá a garázsba, szökkent, hörgött, ugatott és még a feje is kacagott. Na persze hogy én is röhögtem rajta… Kiálltam az esőbe, esernyőstől… gyere, itt hagylak. Nem. továbbra is járta a bolondot. Elmentem… erre kinézett. Visszamentem, mert ugye be is kell zárni az ajtót. Megint kezdte az eszeveszett rohangálást jobbról balra. Végül sikerült megfognom, kivezettem a nyakörvétől fogva, feljöttünk, majd eljártuk az esernyőtáncot a lakásban is…. mert a kergeségét folytatta fent is 😀

Rég nem nevettem ekkorát mint tegnap. Fájt a hasam is.

2 thoughts to “Kerge kutya meg a zuhogó eső”

  1. hát énis mesélhetnék Missy kisasszony esőbeli szokásairól… ő ugyanis úrihölgy, nem vizezné be a világért se a tappancsát, úgyhogy inkább körbemegy a fal mentén, a kis beton járdán, ahelyett, hogy belevágna a közepébe, nagyon furi 😀

Leave a Reply