Kecskepásztor…

PrezLee kecskepásztornak nem jó 😀 Túlságosan beleéli magát a szerepbe, majd össze vissza kergeti a kecskéket. Ma igencsak kalandos dolog történt. Elmentünk egyet nagyot sétálni a két ebbel. Már itt voltunk az utcában, békésen baktattunk befele, amikor szólnak a szomszédok, hogy ihaj, baj van, itt a kecskecsorda. A szomszéd faluból. Olyan 40-50 kecske. Itt lézengtek a kert mellett. Köztük a három bűnös egyed: a mi kecskéink. Mert ők el voltak víve a bakhoz de meggondolták magukat és hazasétáltak. Csakhogy utánuk jött az egész banda. Mert akire bízva volt, az maga is egy “más nemzetiségűre” bízta egy napra az állatokat, csak az épp olyan jól vigyázott rájuk, hogy a szomszéd faluból ide kóricáltak. Szerencsére a hátsó úton jöttek, itt egyáltalán nincs forgalom, nem járnak emberek sem, szóval ebből a szempontból jóformán a mezőn érkeztek az állatok.

Na de mi legyen a sok kecskével? Ha mentem közel hozzájuk az egész banda egyhuzamban indult el az ellenkező irányba. Szerencsére a saját kecskéink megismertek, nem rohantak el, így meg tudtam az egyiket kötni a kutya pórázával. A vezérkecskénket. Ezután még egy pórázzal a kezembe üvöltöztem PrezLee után, aki épp össze vissza terelte a csordát és élvezte a kalamajkát amit okozott. Jelen esetben Győzőre nem jött rá a buzgóság, ő csendesen figyelte az eseményeket. Végül PrezLee és Győző haza lett víve, de mégis mi legyen ezzel a sok rágcsáló állattal? Végül sikerült elfognom egy bárgyúbb de csengettyűvel ellátott kecskét. Őt is pórázra vettem és elindultam kolompolva valamerre. Gondoltam, próba szerencse, hátha reprezentatívak leszünk a többiek számára és nekifognak követni. Az elképzelés bevált és mint valami főkolomposok jöttünk mentünk a környéken fél percet, majd közben kinyították a kertet és nagy nehezen betereltük őket. Mind. Itt van egy elkerített rész a kecskéknek, aránylag hamar sikerült az összest bezavarni, el is fértek.

Hamarosan jött lélekszakadva a kecskepásztor, hogy merre vannak a kóbor állatok. Igen ám, de komplikációk még adódtak: a nagy buzgóságban összekeveredtek a kiskecskék a nagyokkal és mi a városi lények, nem ismertük meg az 5 kis állatot a többi között. Avagy fogalmunk se volt, hogy melyik 5 az aminek itthon kell maradnia 😀 Szerencsére a pásztor felismerte, kiválogatta őket, majd haza indultak a kecskékkel.

De PrezLee leszerepelt rendesen, kecskepásztornak nem való!!!

Leave a Reply