Karate

Na kérem szépen… mint már illik tudni, PrezLee egy észlény. Nagyon okos zeb ami azt illeti, sok mindenre nagyon hamar rájön. Például arra, hogy bolond gazdája időnként nagyon örvend valami teljesen felesleges hülyeségnek… mint például az ajtó becsukása. És megszokta azt, hogy valamit csinálnia kell, ha a kaját meg akarja kapni. Tiszta élvezet nézni, ahogy “töri a fejét” mit műveljen, hogy gyorsítsa a folyamatot. Van, hogy önként leül, levegőbe dob 2-3 pacsit, jobblábas, bal lábas, vagy éppen váltogatva, lefekszik vagy épp ugat, de legújabb húzása az volt, hogy odarohant az ajtóhoz, felugrott, becsapta majd rohant vissza követelőzni, hogy na add már ne húzd az időt 😀

Most karatezni tanulunk. Az meg abból áll, hogy én se tudok, de Ő SEM!!!! Így de jó, valami amit közösen tanulunk… Na az egész karate cucc abból áll, hogy hókuszpókusz meg csiki csán mozdulatokkal megállok előtte és például elkezdek előtte kapálózni. Ahogy a filmekben láttuk még gyerekkorunkban… Ezt nézi egy ideig, szerintem gondolja biztos megbuggyant a drága, majd mikor egy két pimasz pofont is kap, akkor észbekap, hogy mégse kéne annyiba hagyni és vetődik ő is. Na ekkor már jön a kézzel lábbal való kapálózás meg lökdösődés, amit fölöttébb élvez.

Kezdetben nagyon bután bámult és nem értette mi a bánatot akarok tőle. Meg az volt neki fura, hogy “felképeltem”… Erre nagy bárgyún becsukta a szemét… mire további pofonszerűségek landoltak a fején… Valamivel fel kellett bosszantanom, mert csak nézett és nem értette mit is kéne csinálnia. Persze mikor “támadott” akkor megdicsértem…

Na majd kiderül hogy mi lesz ebből is…

Ma volt egy rögbi parti is, tiszta szerencse itt van az ősz (itt van újra, szép mint mindig énnekem …) mert már nem a csupasz kezemet fogja meg mikor harcolunk a labdáért… 😀

One thought to “Karate”

Leave a Reply