Első hét, hogy nincs jogsim, és hogy szegény mi nem tudjuk megejteni a szokásos kiruccanásos sétánkat. Amire hetente kb. kétszer kerül sor. Általában. Na ehem ezt csak a rosszmájúak gondolják így, mert azért a dolgok nem így vannak. Pont úgy alakultak a az események , hogy kérem sofőrünk van aki jelentkezett ezen magasztos feladat elvégzésére, hogy mehessünk tekeregni egyet. Így volt ez kedden is, hatalmasat jártunk a mezőn, még nagyobbat mint amire számítottam, jól besötétedett mire visszaértünk a kocsihoz. Megnéztük a várost egy olyan szögből, ahonnan még soha nem láttam ESTE, mert ugye a “szöget” felfedeztem nappal…. Hát kérem nagy buta módon nem vittem fotógépet… Nem baj, legközelebb.
Szóval remélem ma tekergés összejön. 😀 Ha nem kénytelen leszek megint városi betonsétára vinni az ebet. Az is jó, de persze csak akkor ha nincs más jobb…