Csoda kutya

Igen, PrezLee egy csoda kutya. Nekem csoda, néhánynak a csoda vigye el vagy ahhoz hasonló. De nem is erről akartam írni most. Hanem a rágógumiról. Amit PrezLee ma előszeretettel rágott, majd kiköpött, majd megint rágott, megint kiköpött, megint rágott és ismét kiköpte.

Csak heccből adtam oda. Nagyon ritkán rácsizom, és mióta errefelé eltűnt az aprópénz, időnként rágógumit adnak visszajáróként. Nem szoktam ezen felháborodni, elrágcsálom oszt annyi, nekem azonban nem igazán jut eszembe csak úgy rágógumit vásárolni.

Szóval lévén én is elég eszetlen, és nem normális épp el akartam dobni a rágcsimat, amikor PrezLee mindenképpen akart abból amit én eszem (vagyis a rágcsiból)… há akkor adtam neki. Nehogy már erről a finomságról lemaradjon. Tudtam, hogy a mentolosat nem igazán kedvelik a kutyák, és akartam hagyni hadd tapasztaljon, hogy nem minden amit én megeszek olyan finom mint ahogyan az neki tűnik.

És PrezLee, a csoda kutya elkezdte rágni a mentolos rágcsimat! Szabályosan rágó gumizott, méghozzá hol a jobb oldalon, hol a bal oldalon, majd kiköpte. Mikor el akartam venni, hogy dobjam a szemétbe ismét bekapta és kezdte elölről. Kár, hogy nem volt készenlétben a gép, érdemes lett volna filmezni azokat a fintorokat amiket a rágcsinak csinált, mint aki nem érti, hogy ha ennyire nem finom akkor ez a bolond gazdi miért is eszi??? Azt hiszem jó néhány éve nem nevettem ennyire, a könnyeim is csorogtak már és azt hittem leesek a székről.

Leave a Reply