Múlt héten PrezLee volt látógatóba meg “gondozóba” Győzőnél, tegnap pedig Győző volt PrezLeenel… hát jó, még szerencse, hogy jelen esetben nem egy hétről volt szó, hanem sak egy napról!!! Mert hogy ez a kettő darab kutya együtt nemnormális az is biztos. 5 percet nem hagynak békét egymásnak… nem is bosszantana ha szépen eljátszanának, aránylag csendben… de neeeeem… ők kell hangoskodjanak és mindezt úgy időzítik, hogy lehetőleg már nagyon legyek elmerülve a munkába, amikor hangos és éles vakkantással (Győző) kiborít minden vizemből és kezdhetem előröl… A jobbik eset amikor csak megijedek… a rosszabb az amikor ennek következtében nyakon öntöm magamat teával… a még rosszabb az amikor jó pár óra ilyen után nagyon nyilalik a fejembe és kénytelen vagyok külön zárni őket 10 percre… amolyan természetes csillapítóként…. Kellett nekem csere kutya! Nósza megkaptam 😀
