Bolond eb…

Olyan este 9 fele szokta vinni édesapám egy sétára Balázs kutyát. PrezLeenek le van tiltva az udvarnak az a része ahol az tartózkodik, mert állandóan bosszantja, de egy földig üveges ajtón mindent lát. És észrevette amint édesapám elengedi a nagykutyát majd kimegy vele a kapun. Nekifogott hisztizni, hogy biza ő is akar… mindenáron, most, és szó se lehet róla, hogy erről a mókáról lemaradjon. De az ajtón nem tudott kimenni… gondolt egyet s meg akarta próbálni az ablakon.

Olyan megindulásban volt, hogy egyetlen mozdulattal ugrott fel az ágyra, az ágyról meg egyenesen az ablakba, hogy na de biza ő ott kiszökik és megy is, meg se áll amíg utol nem éri őket… Meglepetés.. mert az ablakon szúnyogháló van, arról kissé visszapattant, ami adott nekem időt arra, hogy a röhögés közepette leszedjem onnan… végül megadtam magam… valami felsőt kaptam éppen magamra és úgy ahogy voltam papucsba elindultam az ajtó fele.

Azt az örömtáncot amit járt nem lehet leírni. A kapuig rohant, vissza, megint a kapu megint vissza… majd kinyitottam és mint a szélvész iramodott édesapám után. Szerencsére ez az utca olyan, hogy naponta elmegy 2-3 autó, az is korábbi időben és lassan. Ez idő tájt már nem szoktak járni, így a kutyák póráz nélkül, szabadon vannak sétáltatva.

Elrohant, utolérte őket, hisz még nem voltak messze, majd örömébe visszarohant és játszott egy kicsit Balázzsal…

Hozzászólás