Nem lesz a kedvenc hete PrezLeenek a következő… napközben eddig szabadon lézengett de pár napig be kell zárjuk a “veteményes kertbe”. Szerencsére vetemények nincsenek… a narancs fák meg valahogy csak elviselik a PrezLee jelenlétét is. Történt ugyanis, hogy a kutyával külföldre költözés eredményeként itt be kellett íratni “forgalomba”. Pechünkre a régió a legdurvább a kutyák tartásával, mert míg az országos törvény szerint csak kb 6 kutya tartozik a veszélyesnek kinyilvánítottak közé, itt minden 20kg felüli ebet annak tartanak. Hogy az ember hivatalosan tarthassa, majdhogynem fegyverviselési engedély kell hozzá. Pszichológiai tesztet kellett elvégezni, biztosítással kell rendelkezzünk, külön dokumentáció arról, hogy hol van tartva. Ha a háznak lenne kerítése, akkor máris rendben volnánk, de mivel nincs így ki kellett jelölni egy bekerített részt ahol a kutya tartózkodik. A múlt héten voltunk a polgármesteri hivatalnál és tudomásunkra hozták, hogy ezen a héten várható a guardia ellenőrző látogatása. Nagy baj nincs, ugyanis amikor alszunk, a kutya a házban van, nem kóricál szabadon, és ha korán reggel jönnek, nem kommentálhatnak azon, hogy bezárva a házba tartom. Amikor kint vagyunk az udvaron vagy sétálunk, játszunk, teszünk veszünk a kertben megint nem kommentálhatnak, mivel felügyelet alatt van. Most azonban be kellett jönni, nem akartam bezárni a házba sem, mert kint csodálatos az idő (űgy 16 foknyi van kint, a nap is süt, maradjon tehát kint. A kertben van egy szerszámos raktár, ahova behúzódhat ha megunta illetve ha fázik vagy fúj a szél. Szerencsére a telek nagyon körbe van véve vad növényzettel, jóformán egyik oldalról sem közelíthető meg. Az egyetlen járható út a bejáratnál van, az útról, és mivel mondhatni zsákutca vagyunk, a telek elején egy kapuval lezárható az egész. Hamarosan megépítjük a kaput is, ami kezdetben egy egyszerű léc+háló lesz, kizárólagosan megakadályozni, hogy a kutya még véletlenül is a telken kívülre elkóricáljon egyedül. Ekkor már simán szabadon lehet engedni, nem kell azon aggódni, hogy esetleg újból jönnek ellenőrizni és a kutya nincs a kijelölt helyen.
Kicsit szőrszálhasogatás ez az egész ami azt illeti. A telek ugyanis másfél kilométerre van a fő úttól, a legközelebbi szomszéd az lentebb van a völgyben, de oda nem megy a kutya mivel mindenféle természetes akadályokon kéne átvergődjön, a szomszéd meg nem lakik ott, más szomszédok csak kilométeres távolságban vannak, a falu meg 4,5km-re van tőlünk. A kutya nem szökős fajta, max a “hajóig” ment el, pisilni de az még a telken található. Van biztosításunk is, hogy ha netán mégis megéhezne és megenne egy két erre tévedő turistát akkor az fizetne. Az erre tévedésnek meg olyan kicsi az esélye, hogy hamarabb nyerünk a lottón jóformán, minden turista útvonalból kiesik, egy szamárút van kicsit lentebb de ilyenkor ősszel nagyítóval lehetne keresni őket mert nincsenek….
Na mindegy… várjuk a látogatást, remélem hamar túlesünk rajta, és a kaput is egy kettő megoldjuk, onnantól meg heppy a világ.