PrezLeenek van kérem barátnője. Alighanem kezd szerelembe is esni az úrfi… Nagyon édik kettesben, jönnek mennek, egyik a másik után. A kiscsajnak is tetszik ez a fess legény… Nagy lesz a búbánat amikor a hölgyet hazavisszük. A titkozatos “nőszemély” egy spanyol csajszi, bundába jár, és fajtája szerint Akita Inu. Fiatal még, alig 11 hónapos, de nagyon tudja hergelni PrezLeet. Ide oda egy egy puszit, majd elrohan, odébb megy, teszi a hülyét, hagyj békémet játszik, mikor meg PrezLee végre békét hagy neki… akkor ismét elkezdi piszkálni.
A kisasszony Spanyolországból utazott velünk a kocsiban, és ennyire rendes ebet ritkán látni. Persze volt kellemetlenség is, de ez is a gazdájuk miatt volt. Ugyanis ők úgy gondolták, jobb ha valami idióta pirulával beetetik a kutyát amitől kábult lesz és “nem okoz semmi gondot az úton”. Csak éppen hogy ettől volt szédült és ájult és a legdurvább szerpentineken és helyeken hányt. Na az eléggé kellemetlen volt 😀 Ugyanis még jó 10-15 kilométert kellett menni amíg megállhattunk, hogy kipucoljuk az autót. Végül szerencsére elmúlt ennek a vacak pirulának a hatása, a kutya helyrejött, és onnantól kezdve fantasztikus volt az utazás.
Amikor megálltunk, a kutya kiszállt a kocsiból, a parkolóban szaladgáltunk egyet, nem akart elmenni, szófogadó volt, elvégezte a dolgát, majd félóra múlva kinyitottuk a kocsi ajtót, önként beugrott a kocsiba, kicsit nézelődött és amint elindult a motor, a konstans búgásra kinyúlt és elaludt. A következő megállóig aludt, vagy max egyszer megfordult a saját tengelye körül és aludt.
Olyan is volt, hogy várnia kellett pár percet a kocsiban, amit ezután éberen őrzött. Nagyon helyes kis kutya. De tényleg.
Bosszantó, hogy egyesek képesek így “megszabadulni” a kutyától, csak azért mert megunták. Mert ezzel a leányzóval pont ez történt. A férj kamion sofőr, tehát keveset van otthon, az asszony meg hol dolgozik hol nem, de a kutya az ő nyakába szakadt. Bár gondolom erre felkészülhetett volna, ugyanis a férje MINDIG kamion soför volt, a kutya megvásárlása előtt is. Na de nem idegeskedek mert csak magamnak teszek rosszat. Olyan mesékkel jöttek, hogy ilyen rossz, olyan rossz, meg társai. Csak azt az egyet felejtették ki ebből az egyenletből, hogy a kutya marhára unta magát. A napi 2 rövid séta, onnantól meg menj a helyedre egyáltalán nem elégítette ki a foglalkozás igényét. A gyerek még játszott vele néha néha, de amúgy senki nem figyelt rá. Ja akkor ha elkezdett rongálni, akkor ő volt a központba. És erre mi volt a reakciója? Hát rágott szét mindent, mert ahogy ezen tevékenységhez nekikezdett menten vele foglalkoztak.
Szóval … a nagy “szakértelmükkel” egy csomó hülyeséget követtek el a gazdáék, és természetesen az emberi hülyeségnek a levét a kutya issza meg végül, mert “rosszasága” miatt most kicsapják falura, ki a francba egy isten hátamögötti helyre, ahol mint szokás a kutya egy haszonállat, akinek az a szerepe, hogy ugasson, és sacc per kb. vagy elmegy világgá tekeregni, vagy egy félméteres láncon fog felébredni, hogy “nehogy megszökjön” és “szokja a helyet”. Lévén igazi falusi emberek ahova kerül, nem látok jó sorsot ennek a kutyának. Sőt… bár ne lenne igazam, de valószínűleg nagyon meg fogja viselni ez az egész herce hurca és vagy begolyózik és azért, vagy simán bedilizik és azért de kezelhetetlen lesz.
Ugyanis a kiskutya lelkis… panzióba hagyták és erre kihullatta a szőrét, állítólag bánatában. Még törtem a fejemet, hogy tartsuk meg. De valahol nem nagyon van rá lehetőség… Na meg az okostojás gazdája az “falura falura mert ott jó dolga lesz”. Megnézem én fél év múlva a jódolgát neki. Egy tárgyként kezelt állatnak igencsak jó dolga lesz kicsapva az udvarra… aki eddig egy panellakás negyedik emeletén lakott és meg volt szoktatva minden féle földi jóval.