Azért engem se kell félteni…

A hülyeségtől. Van elég.

A minap terítem ki a frissen mosott ruhákat a fürdőbe. PrezLeet “kizártam”, ő nagy bánatos szemekkel nézett be a szék támlája között, nem tudott bejönni a fürdőbe. De nagyon szeretett volna. Erre fogja magát és elkezdte tologatni az orrával, az oldalával akárhogy a széket. Nem is tologatni mert inkább huzigálni. Addig addig ügyeskedett amíg a szék “félreállt” és ő bejött… Mit tettem én totál észlényként?

MEGDICSÉRTEM! , sőt nem is akárhogy, hanem csupa csupa lelkesedéssel, brávó Prezleeee hát te mennyire ügyes vagy… Aha. Ezután jutott eszembe, hogy na ezt milyen jól elrontottam… egy olyan cselekedetét “jutalmaztam” amit jó lett volna ha nem tanul meg.

Azóta úgy jár be a fürdőbe ahogyan csak akar…. Kell valami más “zárat” kitaláljak.

De azért figura… mert ezt egyből megtanulta… bezzeg más dolgokat orrvérzésig kell ismételnünk!!

4 thoughts to “Azért engem se kell félteni…”

  1. Hát persze,hogy azt tanulja meg,amit nem kéne 🙂 A kutyák már csak ilyenek 😀

    Attila: tök jó a blogod 🙂
    Már nekem is van 😀

Hozzászólás