Ma megint fogalmam se volt, milyen nap van, azt hittem végig, hogy csütörtök. De nem. Ma szerda volt egész végig. Négy óra után, fél öt fele ugye “kötelező program” elindultunk. Hova menjek hova menjek… hát 3-as hely ideálisnak bizonyult. Közben gondoltam meglátogatom megint a roncstelepet… ááá csak úgy érdeklődni. Kell valami alkatrész ami nincs, nem is nekem kell, de mivel útba esik jövet menet (a roncstelep) hát néha néha benézek. Na meg az én kék csodamasinámhoz is fog kelleni ez meg az. Addig legalább legyek jó viszonyba a fiukkal sakkor könnyebben keresgélnek nekem alkatrészt…
Kiértünk, felcihelődtünk, el is indultunk. Nagy okosan kézhez vettem a csodaszép rózsaszín vízipisztolyomat meg is töltöttem vízzel, mert az is van ám az autóban, mindenre fel vagyunk készülve, és elindultunk. A vízipisztoly nagyon jó tanító eszköznek bizonyult, egy két vizezés és PrezLee menten nem akart húzni jobbra meg balra amikor arról van szó, hogy szaladnia kell.
Első kör után rögtön megérkezett egy kóbor kutya, igaz nem volt kicsit se mérges (messziről) de azért soha nem lehet tudni, na meg én görkorival, PrezLeeben fogózok, hát nem valami álom helyzet. Ekkor használtam a fegyveremet és megcélozva a másik eb orrát lőttem is méghozzá kettőt. Direktbe kapta, az elsőtől meglepődött még tett 2 lépést de a másodikat már nagyon komolyan vette és sarkon fordulva eloldalgott. Biza. Mint a mesében.
Ezután folytattuk a fel le fel le görkorizást, majd miután megvolt elmentem cseresznyét “lopni”. Nos ott volt egy cseresznyefa a “puszta” közelpén, megebédeltem szépen. Igen, úgy mosatlanul. Nem lesz nekem semmi bajom se tőle. Majd még sétáltunk egy keveset és hazafele menet meglátogattuk Jutkanéniéket ahol befejeztük a vacsorát, ugyanis túrós süteményt zabálhattunk.
de jó is lenne még szerda lenne, holnap nyelvvizsga :S