Ha már gyümölcsöknél tartunk, akkor ez a mai érdekesség volt. Újabban vált szokásommá, hogy minden soppingoláskor valamiféle furcsaságot hozok haza. Ami annyiban furcsa, hogy addig még abban a formában nem ettem(nem ittam, nem használtam stb) …
Már egy jó ideje tart ez a hóbort, és így fedeztem fel, hogy PrezLee is meg én is szeretjük az Avokadót. De ma ananászt hoztam. Eddig csak konzerv ananásszal volt alkalmam “ismerkedni”, most pedig hoztam egy igazit. Hát…most kiderült, hogy vagy ez a példány volt mondjuk éretlen… vagy se én, se PrezLee NEM szeretjük az ananászt!!! És Győző sem szereti. Még akkor se szereti ha fennáll annak az esélye, hogy eleszi az orra elől PrezLee… Először odaadtam az ananász darabbot PrezLeenek… mármint csak akartam, mert messze ment mikor megérezte a szagát. Győző jött nagy gözzel… KAJA KAJA! bekapta a darabbkát majd nagy ívben kiköpte, mélységes csalódás ült ki a képére… Kis biztatásra (“edd meg jaj de fincsi”) még kétszer bekapta, de nem tudtuk meggyőzni, hogy ez “jaj de fincsi” lenne… addig addig szórakoztunk Győzivel, mig PrezLee is kedvet kapott megkóstolni.. persze felkapta, majd ő is nagy ívben köpte ki…
Következtetés… PrezLee nem szereti az ananászt…
DE ha most újságíró lennék akkor nagy boldosan azt mondanám: A DOBERMANNOK nem szeretik az ananászt… hjaaa a szentbernáthegyiek se szeretik az ananászt, vagyis a KUTYÁK nem szeretik az ananászt… sőőőt az EMBEREK se szeretik az ananászt!!! De jó, hogy nem vagyok!!! 😀