A ma reggeli sántikálás után elmentünk az állatorvoshoz, hogy biztos ami biztos azért nézze meg ő. Hiszen mire elindultunk már sehol nem volt semmi sántikálás, persze ott se volt, azóta se volt, de azért mégiscsak jobb ha valaki olyan látja aki tudja is mit nézzen…
Kezdetben PrezLee mindent akart csinálni csak a rendelőbe bemenni nem… de nem vettem észre rajta, hogy rossz emlékei lennének és félne, hogy ez lenne a tiltakozásának az oka, hanem valami szagot fogott és azután kutakodott még az utcán. Az állatorvost örömmel üdvözölte, de aztán megint ki akart menni. Nem tudom mit érezhetett ott kint, az is lehet, hogy valami enyhe kaki ingere volt, mert olyankor akar ennyire kimenni és csak akkor követelőzik ennyire. Végül elmúlt, az állatorvos megnézegette, elmondtam a látottakat, láthatta ő is, hogy most már nyoma sincs a sántikálásnak, de azért kapott egy gyulladásgátló injekciót, aminek természetesen vannak mellékhatásai is: mégpedig az, hogy a kutya szomjas lesz tőle és sok vizet iszik, na persze ettől meg sokat pisilik.
Ezen mellékhatást biza keményen megtapasztaltuk … először a folyosót locsolta végig, igaz ott állt az ajtó környékén, és gondolom olyan nagyon kellett neki, hogy még hisztizni is elfelejtett… eh, nem világ vége, feltöröltem, levittem, ott is folytatta egy pár cseppel. Visszajöttünk, nekifogtunk Rongyozni meg Donald-al játszani, erre jön meg térül fordul, és felugrik az ágyra… mire mondtam volna, hogy mész le onnan, már csurgott is belőle a felesleges lé… az ágyra.
Fogtam a fejem, szidtam egy sort, de hát nem igazán volt megint hibás, így előkapartam néhány nedves zsebkendőt és ideiglenesen azzal töröltem fel, majd megint lerohantam vele pisilni. Ez is megvolt, még egyszer voltunk lent, majd elmentünk egyet sétálni. Legalább 3-4-szer állt meg csurogtatni.
Hazajöttünk, majd 2x megint lementünk, egyszer eredményes volt, másodszor játszódtunk egy picit az udvaron. (2 fél kört, mert már szinte elkezdett ugatni, és ugye a szomszédokkal nem akarok még jobban összeveszni)