Agyament…

Hát nem is tudom, ha ez a megfelelő kifejezés…de talán hasonlít ahhoz ami most van…Nem tudom, ha a kutyáknál is van dacckorszak…de PrezLeenel jelentkezett egy ilyen… Minden fél percben rá kell figyeljek, valamit mindig működik amivel huzza ki a fércet….ha nem az ágyra akar mászni akkor a kukában kezd kotorászni, ha azt sem akkor az asztalról készül lelopni valamit, ha nincs kint akkor az iroasztalomon lát valami “jujj nekem ez most kell” dolgot, oda ugrik fel, ha fel percre nem figyelek rá, akkor valamit kitalál…elkapja a fülhallgatom kábelét, az asztal szélét kezdi rágni, a szönyeget gyúrja…es amint a monitorra nézek mentem ott terem mellettem…megbök, vagy megcsíp…ha nem reagálom le akkor hisztizni kezd…ilyenkor a helyére viszem de maradni egy másodpercet se akar ott maradni…

Aztán kezdődik a flakon kergetés…majd a rózsaszin majom …a lényeg az, hogy egyetlen másodpercre se veszitsem szem elől, minden de minden pillanatban rá figyeljek…na de ez is el fog múlni majd egy szép napon… 😀

Az ággyal egészen jól állunk… most is fel -fel mászik rá, de elég egyszer rászólnom, hogy LEEEE onnan…és indul is le. Nem akadékoskodik többet…de azért kitartóan próbálkozik…igaz, egyre ritkábban, és főként akkor ha semmi mással nem tudja elérni, hogy rá figyeljek…

Leave a Reply