A pórázon menetel

Hát jelenleg a következő a dolgok állása… amikor elindulunk megy mint egy gőzmozdony. Aztán hirtelen megáll, majd megint nagyon nekiindul. Megint megáll mert le akar vadászni egy arra röppenő fa levelet, hirtelen egy botot lát meg és az után akar indulni… majd szagot kap be a fűbe és szaglászni akar, de ekkor elrobog egy motorbicikli na azt meg kell nézni alapon megint megáll… és mivel embert lát akivel barátkozni akar hirtelen teljes gőzzel elindul… Izom lázam van, hólyagos a tenyerem.

Kissé dilemmába vagyok és nem tudom eldönteni mi és hogy legyen… mert nem akarom, hogy elképzelje, hogy arra megyünk amerre ő akarja… de akkor rántanom kell a pórázon. Oké, rántok, de ez a kis tekergő meg se érzi ha finoman húzogatom vissza, jó erősen vissza kell húzzam, hogy egy fél másodpercre alábbhagyjon a húzás… aztán megint nekiveselkedik. Na meg azt szoktam csinálni hogy amint húz megállok és nem megyünk sehova… sőt volt, hogy visszafele lépkedtem. Ez mintha valamivel jobban működne, de így nem tudunk elmenni még a sétáltató helyig sem… és utána megint kell mennünk egy kicsit amíg autóbiztos zónába nem jutunk… mert az biztos, hogy nem engedem el amíg a behívást nem tudja jól. De ahhoz, hogy azt gyakoroljam jó hátra el kell menjünk, amíg ott már nem járnak autók. Nah .. majd valahogy kialakul

Kell egy új póráz… ezt megrágta. Az én hibám, no ez van… a Szamos parton haladva néha néha kedve van megfogni a póráz logó végét és ráncigálni. Meg máskor is kedve van megfogni és ráncigálni. Ennek pedig csúfos vége lett:

Leave a Reply